Informatika és Metropolis

Nagyrészt a sci-fi tehet arról, hogy informatikával foglalkozom, így - amint azt a személyes blogomban leírtam - pár hete sci-fi filmklubot indítottam itt a Microsoftban. Nemrég néztük meg az 1927-ben készült Metropolist, egy német némafilmet Fritz Langtól, és egyrészt meglepődtünk, másrészt jót mulattunk barátaimmal a mai informatikában is értelmezhető fantasztikus elemeken. Íme néhány példa.

Infomunkások Joh Fredersen, a Metropolis nevű túliparosodott város irányítója irodájában sétálgat, és ontja az utasításokat. Szavait egyszerre hárman is jegyzetelik, biztos van valami rend abban, hogy melyikük mit ír le, de ez a néző számára nem világos. Papírt használnak, bár a OneNote és a SharePoint Server együttese valószínűleg jóval hatékonyabb lenne.

Üzleti intelligencia (BI) Josaphat, Fredersen jobbkeze egy hatalmas tábla adatait figyeli. Ez bizony egy "dashboard", rajta "stock ticker" jellegű számok és egyéb információk futnak több függőleges sávban lefelé. Nem mindegyikük érthető elsőre, matematikai jelölésekbe oltott titkosírásnak tűnnek. A PerformancePoint Server kissé áttekinthetőbb lenne.

Egyesített kommunikáció (UC) Fredersen videobeszélgetést folytat Grottal, a "Szívgép" (mondjuk, a vállalati adatközpont tápellátása) felelősével. Nem Office Communicatorból indítja a beszélgetést, hanem egy valódi gombbal, és integrált mikrofon helyett telefont használ, de semmi sem lehet tökéletes.

Programozott robot Rotwang, a gonosz feltaláló óriási elektromos kisülések útján viszi át a Maria nevű munkáslány személyiségét speciális fémből készült robotjára. Ez először is nagyon balesetveszélyes, másodszor pedig a Robotics Developer Studioval sokkal gyorsabban ment volna.

Üzemeltetés Freder, Fredersen fia megdöbbenve látja, mekkora élőmunka-ráfordítást igényel az "M gép" felügyelete. Ahelyett, hogy a System Centert használná, inkább maga is beszáll a munkába. Így nem lesz kisebb a TCO...

Ha Fritz Lang, a rendező ma élne, meghívnám a PDC-re. Akkor pontosabbak lehetnének a jóslatai.