Train4Business Azure–Az előadó szemével (3)
Szinte minden üzleti alkalmazás mögött egy (általában relációs) adatbázis található, és így van ez a felhőben is*. Az Azure platform erre az igényre az SQL Azure szolgáltatással válaszol, amiről Turóczy Attilát kérdeztem. Szóval, kedves Attila…
SQL Server a felhőben, szuper! Több ez, vagy kevesebb, mint az „igazi” SQL Server?
Több is, kevesebb is. Funkcionalitásban vannak a „sima” SQL Serverhez képest még hiányosságai, de rendelkezésre állásban, üzemeltetésben túlmutat hagyományos “rokonán”. Az adatbázis-adminisztrátoroknak SQL Azure esetében tulajdonképpen csak a logikai adminisztrációval kell foglalkozniuk, a fizikai adminisztráció az Azure feladata. Ráadásul a rendelkezésre állás is rendkívül magas, minden adatbázisból készül 2 darab replika, így adataink egy esetleges hardverhiba esetén is elérhetők maradnak. Az SQL Azure valódi ereje azonban használat közben mutatkozik meg: habár felhőben hosztolt adatbázisokat kezel, nincs más dolgunk vele, mint a kedvenc adatelérési technológiánk adatbázisra mutató hivatkozásának (connection string) átírása, utána ugyanúgy használható, mint lokális SQL Server-példányaink.
Mennyi adat fér a felhőbe?
Amennyi csak jólesik. 
Igazából nincs méretkorlát, bármennyi adatot tárolhatunk benne - illetve a pénztárcánk a határ. Maga az SQL Azure kétféle pénzügyi konstrukcióban létezik, van belőle egy Web és egy Business Edition. A Web Edition a kisebb alkalmazások elvárásait hivatott kielégíteni alacsonyabb költségek mellett, jelenleg két adatbázis mérettel érhető el, ezek: 1 GB és 5 GB. A Business Edition nagyobb adathalmazok kiszolgálására hivatott, mérete maximum 50 GB lehet (elérhető 10, 20, 30, 40, és 50 GB-os változatokban). Az ennél is nagyobb adatbázisok kezeléséről, az ún. “sharding”-ról pedig majd beszélek az előadásom során.
Mivel létrehozás után nincs lehetőségünk az adatbázis méretét változtatni, így annak maximális kapacitása a működés során állandó marad, érdemes előre megtervezni, hogy mi történik növekedés esetén, hogy fogjuk megvalósítani a méretbeli skálázást. És nem mellékes, hogy az adatbázisainkért mindenképpen fizetünk, akár felhasználjuk a teljes méretüket, akár nem.
Használhatom a megszokott eszközeimet (Visual Studio Server Explorer, Management Studio, bcp)?
A rövid válasz erre az, hogy igen. Persze vannak funkciók, amik nem érhetőek el ezeknél az eszközöknél, illetve máshogy, de a megszokott felügyeleti alkalmazásainkkal menedzselhetjük az SQL Azure-ban lévő adatainkat. És persze készülnek speciális eszközök is, mint például a Project Houston, ami egy Silverlight alapú “mini” SQL Server Management Studio.
Hogyan mentsem az adataimat?
Ez egy kiváló kérdés. Jelenleg az SQL Azure-ban nincs beépített adatmentő és helyreállító mechanizmus. A következő változatok egyikébe ez is bele fog kerülni. De persze backup lehetőség így is kell. Egyfelől írhatunk saját kódot arra, hogy egyik adatbázisból átmásoljuk az adatokat egy másikba (az SQL Azure-ban az ehhez szükséges T-SQL parancsok léteznek is). Exportálhatjuk az adatokat fájlba, átvihetjük egy helyi adatbázisba az Integration Servicesszel, illetve van egy SyncData nevű lehetőség is, amivel két adatbázis között szinkronizálhatunk.
* Ez engem feltűnően emlékeztet a közhelyre: “minden sikeres férfi mögött egy (elnyomott) nő áll” – a szerk.