A Don Box-Chris Anderson show
Némi meglepetést okozva Don és Chris NEM az "Oslo" kódnevű modellezési keretrendszerről és a hozzá kapcsolódó "M" nyelvről beszéltek tegnap. Helyette fogták a Visual Studio és az Internet Explorer jelenlegi verzióját meg egy karakteres parancsszerkesztőt, ami egyértelműen nem a Windows Parancssor (Comman Prompt) volt, és írtak egy progresszíven "felhősödő" alkalmazást.
Azzal kezdték, hogy itt bizony egyetlen PowerPoint-dia sem lesz, és ezt komolyan is gondolták. Előre bejelentették azt is, hogy londoni barátaik egy pubból figyelik a "műsort", valahányszor hibásan működik az alkalmazás, rendelnek egy újabb sört. Hát nem ettől rúgtak be a derék britek, az biztos: a kettős nagyon begyakorolta, amit csinált, és szemmel láthatóan iszonyúan értettek is hozzá. Hanem a whiskytől kerülhettek többen is az asztal alá Londonban, merthogy azt is kellett kérniük, méghozzá minden egyes HttpRequest leírásakor. Abból pedig volt bőven.
Az alkalmazás annyira geek volt, amennyire csak lehetett. A Don-Chris páros egy LINQ utasítás segítségével lekérdezte a számítógépen futó processzeket (kb. a PS utasítást valósítva meg ezáltal), majd a lekérdezést elérhetővé tette webszolgáltatásként, a WCF használatával (innentől egy GET-tel is ki lehetett nyerni a listát). Majd azt is megoldották, hogy egy tetszőleges nevű processzt le lehessen állítani, szintén webszolgáltatáson keresztül. Tesztelésképpen indítottak négy példányt a Notepadből (persze így: "notepad|notepad|notepad|notepad"), aztán le is lőtték ezeket.
A folytatásban az Azure Services Platform következett. A .NET Services egyik komponense, a Service Bus segítségével a saját alkalmazásuk szolgáltatásait elérhetővé tették az Interneten keresztül. A webszolgáltatásokat bárki elérhette, a kéréseket az ISP az előadók gépére továbbította, tehát a végrehajtás helyben történt. Don és Chris tesztelésképpen szorgalmasan törölgették a Notepad-példányokat, míg egyszer csak észrevették, hogy valaki a közönségből szintén ugyanezt teszi! Gyorsan leállították a szolgáltatást, és rátértek a következő fázisra.
Don és Chris felhasználónévhez és jelszóhoz kötötte a szolgáltatás elérését. Kicsit összefolynak a dolgok, már nem emlékszem, hogy ők, vagy az "A Lap Around Live Services 2." előadói voltak-e, de az egyszerű űrlapos hitelesítést és a Live ID-vel történő azonosítást is megvalósították. Innentől csak az gyilkolhatta a processzeket, aki tudta a titkos jelszót.
Kicsit átírták a fiúk az alkalmazást: lehetővé tették a fájlok feltöltését, és ezeket az SQL Servicesben tárolták. Don közölte, hogy az összes demóban képeket kezelnek, ezért ők egy sokkal érdekesebb fájltípust használnak majd: DLL-eket! A feltöltött fájlok metaadatait pedig .NET Reflectionnel fogják kinyerni. Így is történt, bár aki az SQL Services alapján SQL szintaxist várt, annak csalódnia kellett, a tárolási struktúra jelentősen eltér ettől. A feltötléshez egy saját gyártmányú klienst használtak az előadók, ami elszállt, alkalmat adva egy újabb kör Guinness megrendelésére Londonban.
Az utolsó fázisban az elkészült alkalmazást Don és Chris ellátta az Azure által igényelt konfigurációs adatokkal, és a szolgáltatás portálján publikálták a felhőbe: először egy staging környezetbe, majd az élesbe. Ezek a műveletek egyenként kb. 3 percet vettek igénybe, ilyenkor az Azure kicsomagolja és regisztrálja az alkalmazást, majd felpörgeti a virtuális gépet. A staging környezetben egy ideiglenes URL segítségével érhetjük el az alkalmazást, a véglegesben viszont már egy szép DNS-nevet használhatunk.
Az előadás azt mutatta meg, hogy a meglévő eszközökkel, a C#, ASP.NET, WCF ismeretek birtokában is elkezdhetünk alkalmazásokat fejleszteni az Azure platformon. A munka egyes elemei (pl. az adatelérés) különböznek az eddig megszokottól, és vélhetően több tanulást és munkát igényelnek. Mások, pl. a WCF, egy az egyben újrahasznosíthatók. A környezet, pl. az Azure portál már a helyén van, és jól működik.
Persze a "te is tudsz ilyet" érzést részben az előadók ehengerlő magabiztossága is táplálhatja. Akivel csak beszéltem, lelkesedett a Don-Chris show után - de azt is bevallotta mindenki, hogy nem tudta 100%-osan követni, ami történt. Ez nem baj, van dokumentáció és kód is bőven, lehet utánuk csinálni!