1. hatókörbe tartozó kibocsátások
Az 1. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások közé tartozik a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4) és a dinitrogén-oxid (N2O), amelyeket álló és mobil tüzelőberendezés, valamint véletlen diffúz kibocsátások bocsátanak ki. A diffúz kibocsátások közé tartozhatnak a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorozott vegyületek (PFC-k), a kén-hexafluorid (SF6) és a nitrogén-trifluorid (NF3) is. Ez a cikk az egyes kibocsátó források típusaihoz használt számítási módszereket Microsoft Sustainability Manager ismerteti.
Helyhez kötött tüzelőberendezés
Microsoft Sustainability Manager az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) módszertanát követi a helyhez kötött tüzelőberendezés forrásokból származó 1. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások kiszámításához. Ezek a források magukban foglalják a szabványos, biomassza és hulladékból származó üzemanyagokat. A következő két módszer egyikét használják a helyhez kötött tüzelőberendezés-kibocsátás kiszámítására, az üzemanyagról rendelkezésre álló információktól függően.
EPA referenciadokumentum: Útmutató az üvegházhatást okozó gázok jegyzékéhez: helyhez kötött tüzelőberendezés forrásokból származó közvetlen kibocsátások (EPA.gov)
Üzemanyag-elemzési módszer 1
Ebben a módszerben a következő egyenletet használják a kibocsátások kiszámításához:
Kibocsátás = Tüzelőanyag × EF1
Íme az egyenlet magyarázata:
- Kibocsátás = a kibocsátott CO2, CH4 vagy N2O tömege
- Tüzelőanyag = az elégetett tüzelőanyag tömege vagy térfogata
- EF 1 = CO2, CH4 vagy N2O kibocsátási tényező tömeg- vagy térfogategységenként
Az 1. módszert akkor kell alkalmazni, ha a tüzelőanyag hőtartalma ismeretlen, vagy ha a tüzelőanyag-fogyasztás csak tömeg- vagy térfogategységekben ismert. Mivel kisebb a bizonyossága, ez a módszer kevésbé előnyös, mint a 2. módszer.
Üzemanyag-elemzési módszer 2
Ebben a módszerben a következő egyenletet használják a kibocsátások kiszámításához:
Kibocsátás = Üzemanyag × HHV × EF2
Íme az egyenlet magyarázata:
- Kibocsátás = a kibocsátott CO2, CH4 vagy N2O tömege
- Tüzelőanyag = az elégetett tüzelőanyag tömege vagy térfogata
- HHV (magasabb fűtőérték) = tüzelőanyag-hőtartalom, energiaegységben a tüzelőanyag tömegére vagy térfogatára vonatkoztatva
- EF 2 = CO2, CH4 vagy N2O kibocsátási tényező energiaegységenként
A 2. módszer az előnyben részesített módszer, ha a tüzelőanyag-felhasználást energiaegységekben, például termekben vagy brit hőegységekben (BTU) adják meg, és ha a tüzelőanyag hőtartalma ismert.
További információ a kibocsátási tényezőkről: Kibocsátási tényezők az üvegházhatást okozó gázok jegyzékéhez (Excel-munkafüzet).
Mobil tüzelőberendezés
Microsoft Sustainability Manager az EPA módszertanát követi az mobil tüzelőberendezés forrásokból származó 1. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások kiszámításához. A számítások abban különböznek a helyhez kötött tüzelőberendezés-kibocsátásokra vonatkozó számításoktól, hogy külön egyenletek vannak a CO2 -re, valamint az N20 és CH4 -re.
CO 2 -kibocsátás
A CO2 -kibocsátás mobil tüzelőberendezés kiszámításához a következő két módszer egyikét kell használni, az üzemanyagról rendelkezésre álló információktól függően.
EPA referenciadokumentum: Útmutató az üvegházhatást okozó gázok jegyzékéhez: közvetlen kibocsátások mobil tüzelőberendezés forrásból (epa.gov)
CO 2 kibocsátás kiszámítása 1. módszer
Ebben a módszerben a CO 2-kibocsátás kiszámításához a következő egyenletet kell használni :
Kibocsátás = Tüzelőanyag × EF1
Íme az egyenlet magyarázata:
- Kibocsátás = a kibocsátott CO2 tömeg
- Tüzelőanyag = az elégetett tüzelőanyag tömege vagy térfogata
- EF 1 = CO2 kibocsátási tényező tömeg- vagy térfogategységenként
Az 1. módszer csak akkor ajánlott, ha a tüzelőanyag hőtartalma ismeretlen, és ha a tüzelőanyag mennyiségét tömeg- vagy térfogategységekben adják meg. Mivel kisebb a bizonyossága, ez a módszer kevésbé előnyös, mint a 2. módszer.
CO 2 -kibocsátás kiszámításának módszere
Ebben a módszerben a CO 2-kibocsátás kiszámításához a következő egyenletet kell használni :
Kibocsátás = Üzemanyag × HHV × EF2
Íme az egyenlet magyarázata:
- Kibocsátás = a kibocsátott CO2 tömeg
- Tüzelőanyag = az elégetett tüzelőanyag tömege vagy térfogata
- HHV (magasabb fűtőérték) = tüzelőanyag-hőtartalom, energiaegységben a tüzelőanyag tömegére vagy térfogatára vonatkoztatva
- EF 2 = CO2 kibocsátási tényező energiaegységenként
A 2. módszer az előnyben részesített módszer, ha a tüzelőanyag hőértéke ismert, és ha a tüzelőanyag-fogyasztást energiaegységekben, például termekben vagy BTU-kban adják meg.
N2O- és CH4-kibocsátás
Az N2O és CH4 kibocsátások esetében a számítás a jármű típusától függ: közúti (személygépkocsik, teherautók vagy buszok) vagy nem közúti (építőipari vagy mezőgazdasági berendezések, targoncák, hajók, csónakok, vasúti járművek vagy repülőgépek).
A közúti jármű N2O és CH4 kibocsátásának kiszámítása
Közúti járművek esetében a következő egyenletet kell használni az N2O és CH4 kibocsátások kiszámításához:
Kibocsátási = távolság × EF4
Íme az egyenlet magyarázata:
- Kibocsátás = a kibocsátott CH4 vagy N2O tömege
- Távolság = A jármű által megtett távolság
- EF 4 = CH4 vagy N2O kibocsátási tényező távolságegységenként
A nem közúti járművek N2O és CH4 kibocsátásának kiszámítása
Nem közúti járművek esetében a következő egyenletet kell használni az N2O és CH4 kibocsátások kiszámításához:
Kibocsátás = Tüzelőanyag × EF5
Íme az egyenlet magyarázata:
- Kibocsátás = a kibocsátott CH4 vagy N2O tömege
- Tüzelőanyag = az elégetett tüzelőanyag mennyisége
- EF 5 = CH4 vagy N2O kibocsátási tényező térfogategységenként
A kibocsátási tényezőkkel kapcsolatos információkért lásd az e szakasz elején rendelkezésre bocsátott EPA referenciadokumentum A. függelékét.
Diffúz kibocsátások
Microsoft Sustainability Manager az EPA módszertanát követi a szűrőmódszer alkalmazására a hűtő-, légkondicionáló és tűzoltó berendezések 1. alkalmazási körbe tartozó diffúz kibocsátásának becslésére. A kibocsátás kiszámítása után megszorozzák az adott hűtőközeg globális felmelegedési potenciáljával (GWP). A különböző hűtőközegekre vonatkozó GWP-t a következő EPA referenciadokumentum táblázataiban találja.
EPA referenciadokumentum: Útmutató az üvegházhatású gázok jegyzékéhez: közvetlen diffúz kibocsátások hűtésből, légkondicionálásból, tűzoltásból és ipari gázokból (EPA.gov)
Szűrési módszer
A szűrési módszer berendezésspecifikus kibocsátási tényezőkön alapul. Ezért van egy szűrési módszer a hűtő- és légkondicionáló berendezésekhez, és egy másik a tűzoltó berendezésekhez. A módszer bizonytalansága miatt a szervezetnek más módszerek egyikét kell használnia, ha megállapítja, hogy a diffúz kibocsátások jelentősek.
Hűtő- és légkondicionáló berendezések
1. egyenlet: A létesítményből származó becsült kibocsátások
A hűtő- és légkondicionáló berendezések telepítéséből származó kibocsátások becslésére a következő egyenletet kell használni:
CN = × létesítmény kibocsátásai (k ÷ 100)
Íme az egyenlet magyarázata:
- CN = az új berendezésbe töltött hűtőközeg mennyisége
- k = összeszerelési veszteségek a felszámított összeg százalékában
2. egyenlet: Becsült üzemi kibocsátások
A hűtő- és légkondicionáló berendezések működéséből származó kibocsátások becslésére a következő egyenletet kell használni:
A C = × ( x÷ 100) × T műveletből származó kibocsátások
Íme az egyenlet magyarázata:
- C = a berendezés hűtőközeg-kapacitása
- x = Éves szivárgási arány a kapacitás százalékában
- T = A berendezés beszámolási időszakban történő használatának időtartama években (Például T értéke 0,5, ha a berendezést a jelentési időszak felében használták, majd ártalmatlanították.)
3. egyenlet: Az ártalmatlanításból származó becsült kibocsátások
A hűtő- és légkondicionáló berendezések ártalmatlanításából származó kibocsátások becslésére a következő egyenlet használható:
Ártalmatlanításból = származó kibocsátások CD × (y ÷ 100) × (1–z ÷ 100)
Íme az egyenlet magyarázata:
- CD = az ártalmatlanítandó berendezés hűtőközeg-kapacitása
- y = az ártalmatlanítás időpontjában fennmaradó kapacitás százalékos aránya
- z = a visszanyert hűtőközeg százalékos aránya
Tűzoltó berendezések
A helyhez kötött rendszerek kibocsátása feltételezhetően az egyes gázokra vonatkozó egységek teljes kapacitásának 2,5 százaléka (0,025). A hordozható berendezések kibocsátása feltételezhetően az egységek teljes kapacitásának 3,5 százaléka (0,035) minden gáz esetében.
