Virtuálisgép-hálózatok konfigurálása a VMM alkalmazásban – áttekintés és példa

 

Közzétéve: 2016. március

Hatókör: System Center 2012 SP1 - Virtual Machine Manager, System Center 2012 R2 Virtual Machine Manager

A System Center 2012, 1. szervizcsomag (SP1) és a System Center 2012 R2 rendszereken a Virtual Machine Manager (VMM) alkalmazásban a hálózatkezelés számos olyan fejlesztésen esett át, amelyek rugalmasabb hálózatkonfigurációs lehetőségeket biztosítanak a virtualizált környezetekben. A jelen áttekintés elsősorban az egyik fejlesztésre, a virtuálisgép-hálózatokra (VM-hálózatokra) összpontosít, de kitér a logikai hálózatokra is.

A System Center 2012 rendszer részeként bevezetett logikai hálózatok a System Center 2012 SP1 és a System Center 2012 R2 rendszereken is megtalálhatók. Ezek olyan nevesített hálózatok, amelyek az adott környezetben meghatározott funkciókat töltenek be. Rendelkezhet például „Háttér”, „Előtér” vagy „Mentés” elnevezésű logikai hálózatokkal. A logikai hálózatokat bemutató ábrákat a jelen témakör 1. és 6. ábrái szemléltetik.

A témakör többi ábrája a VM-hálózatokat mutatja be, amelyek a VMM alkalmazásban találhatók System Center 2012 SP1 és System Center 2012 R2 rendszereken. A VM-hálózatok segítségével többféle módon is konfigurálhatja a virtuális gépek hálózati beállításait. Az ábrán négy különböző módszert láthat, amelyekkel VM-hálózatok konfigurálhat a logikai hálózatokon.

Az alábbi táblázat a témakör ábráit ismerteti.

A VMM-konzolon látható elemeket ismertető ábrák	Az alapul szolgáló hálózatiobjektum-modellt bemutató ábrák
1. ábra Logikai hálózatok a VMM alkalmazásban	6. ábra A logikai hálózatok hálózatiobjektum-modellje
2. ábra Hálózatvirtualizálással konfigurált virtuálisgép-hálózatok	7. ábra Hálózatvirtualizálással konfigurált virtuálisgép-hálózatok hálózatiobjektum-modellje
3. ábra Virtuálisgép-hálózatok VLAN-alapú konfigurációban	8. ábra Virtuálisgép-hálózatok hálózatiobjektum-modellje VLAN-alapú konfigurációban
4. ábra Virtuálisgép-hálózat, amely közvetlen, elkülönítés nélküli hozzáférést biztosít a logikai hálózathoz	9. ábra Virtuálisgép-hálózat hálózatiobjektum-modellje, amely közvetlen hozzáférést biztosít a logikai hálózathoz
5a. és 5b. ábra Külső hálózati szolgáltatással konfigurált virtuálisgép-hálózatok	10. ábra Külső hálózati szolgáltatással konfigurált virtuálisgép-hálózatok hálózatiobjektum-modellje

A VM-hálózatok konfigurálásával kapcsolatos további információkért lásd: A System Center 2012 SP1 VMM Virtuálisgép-hálózat létrehozása és VM-hálózat létrehozása a VMM-hez a System Center 2012 R2 rendszeren.

A logikai kapcsolatok ábráit lásd: Portok és kapcsolók konfigurálása a VMM alkalmazásban – áttekintés és példa.

Ha többet szeretne megtudni a VMM alkalmazás hálózatkezelési funkcióiról, tekintse meg a hálózatokkal foglalkozó alábbi áttekintéseket:

• Logikai hálózat konfigurálása a VMM alkalmazásban – áttekintés

• Terheléselosztás konfigurálása a VMM alkalmazásban – áttekintés

• A virtuálisgép-hálózatok portjainak és kapcsolóinak konfigurálása a VMM alkalmazásban

• A virtuálisgép-hálózatok és az átjárók konfigurálása a VMM alkalmazásban

Logikai hálózatok a VMM alkalmazásban

Az alábbi ábra egy olyan logikai hálózatot szemléltet, amely a System Center 2012, a System Center 2012 SP1 és a System Center 2012 R2 termékcsalád részeként elérhető VMM alkalmazásban definiálható. Egyes hálózati elemeknél fiktív nevek (pl. „Contoso1”) segítik a különféle elemek szerepének megértését.

1. ábra Logikai hálózat

Az ábrán látható, hogy a VMM alkalmazásban a logikai hálózat egy tárolónak tekinthető, amelybe hálózati helyek (más néven logikaihálózat-definíciók), IP-alhálózati információk és virtuális helyi hálózati (VLAN) információk tartozhatnak. Az ábrán látható az is, hogy a VMM alkalmazásban a gazdagépcsoportok hogyan társíthatók a hálózati helyekkel, valamint az IP-címkészletek hogyan rendelhetők hozzá a logikai hálózatban található alhálózatokhoz.

A fenti ábrán azoknak az elemeknek a nevei, amelyek valamelyik varázsló futtatásával vagy valamelyik tulajdonságlapon definiálhatók, félkövérrel szerepelnek, míg azok az elemek, amelyek egy varázsló valamelyik lapján, illetve valamelyik tulajdonságlapon érhetők el, normál betűtípussal jelennek meg.

A logikai hálózatok mögött meghúzódó hálózatiobjektum-modellt a 6., A logikai hálózatok hálózatiobjektum-modellje című ábrán tekintheti meg.

VM-hálózatok a VMM alkalmazásban a System Center 2012 SP1 és a System Center 2012 R2 rendszerben

A jelen szakasz ábrái bemutatják, miként konfigurálhatók VM-hálózatok a logikai hálózatokon a VMM alkalmazásban.

Fontos!
Virtuálisgép-hálózatok a System Center 2012 SP1 és System Center 2012 R2 rendszer VMM szolgáltatásában hozhatók létre.

Az alábbi ábrákon négy különböző módszert láthat, amelyekkel VM-hálózatok konfigurálhat a logikai hálózatokon a VMM alkalmazásban:

• Hálózatvirtualizálással konfigurált virtuálisgép-hálózatok: Egyetlen logikai hálózaton több VM-hálózat konfigurálható.

• Virtuálisgép-hálózatok VLAN-alapú konfigurációban: Ha a hálózatok elkülönítését VLAN-okkal (virtuális helyi hálózatokkal) valósítja meg, akkor változatlan formában felügyelheti meglévő hálózatait, azaz a konfiguráció minden egyes hálózati helyéhez (és VLAN-jához) egy VM-hálózatot használhat.

• Virtuálisgép-hálózat, amely közvetlen, elkülönítés nélküli hozzáférést biztosít a logikai hálózathoz: Egyetlen, a logikai hálózathoz közvetlen hozzáférést biztosító virtuálisgép-hálózat (nincs elkülönítés).

• Külső hálózati szolgáltatással konfigurált virtuálisgép-hálózatok: A hálózati szolgáltatással konfigurált beállítások, mint például a továbbítási kiterjesztéssel működő gyártói hálózatfelügyeleti konzol, importálható a VMM alkalmazásba. A System Center 2012 R2 rendszer használata esetén ezek a beállítások a VMM alkalmazásból a hálózati szolgáltatásba exportálhatók.

Hálózatvirtualizálással konfigurált virtuálisgép-hálózatok

A következő ábra a hálózatvirtualizálással konfigurált virtuálisgép-hálózatokat mutatja a VMM alkalmazásban System Center 2012 SP1 és System Center 2012 R2 rendszer használata esetén. Egyes hálózati elemeknél fiktív nevek (pl. „AdventureWorks” és „Contoso1”) segítik a különféle elemek szerepének megértését.

2. ábra Hálózatvirtualizálással konfigurált virtuálisgép-hálózatok

A hálózatvirtualizálás a kiszolgálóvirtualizálás koncepcióján alapulva lehetővé teszi több virtuális hálózat (VM-hálózat) azonos fizikai hálózatra telepítését. Az ábrán az „AdventureWorks” elnevezésű VMhálózat a „Contoso1” nevet viselő logikai hálózaton van konfigurálva. Ahogyan az ábrán látható ugyanazon a logikai hálózaton több VM-hálózat is konfigurálható, így az egyes bérlők, ügyfelek és ügyfélgépek külön hálózattal rendelkezhetnek, amelyek IP-címe egyedi, függetlenül a többi VM-hálózatban használt IP-címektől.

A fenti ábrán azoknak az elemeknek a nevei, amelyek valamelyik varázsló futtatásával vagy valamelyik tulajdonságlapon definiálhatók, félkövérrel szerepelnek, míg azok az elemek, amelyek egy varázsló valamelyik lapján, illetve valamelyik tulajdonságlapon érhetők el, normál betűtípussal jelennek meg.

Az ezen konfiguráció mögött meghúzódó hálózatiobjektum-modellt a 7., Hálózatvirtualizálással konfigurált virtuálisgép-hálózatok hálózatiobjektum-modellje című ábrán tekintheti meg.

A System Center 2012 SP1 és a System Center 2012 R2 rendszerben a VMM továbbfejlesztett hálózati funkciói a Hyper-V hálózatvirtualizálásra épülnek, amely a Windows Server 2012 termékben lett bevezetve. A hálózatkezeléssel kapcsolatos ezen fejlesztések jobb megértése érdekében tekintse át a Hyper-V Network Virtualization technical details (A Hyper-V hálózatvirtualizálás műszaki részletei) című cikkben szereplő ábrákat és magyarázatokat (különösen az első ábrát).

Virtuálisgép-hálózatok VLAN-alapú konfigurációban

A következő ábra VLAN-alapú konfigurációban mutatja a virtuálisgép-hálózatokat, vagyis olyan eseteket ábrázol, amikor a VLAN-ok már léteznek a fizikai és a logikai hálózatokban. Egyes hálózati elemeknél fiktív nevek (pl. „Contoso2” és „VLAN_1”) segítik a különféle elemek szerepének megértését.

3. ábra Virtuálisgép-hálózatok VLAN-alapú konfigurációban

A bemutatott forgatókönyvben a VLAN-ok speciális céllal rendelkeznek, például elkülönítés céljából, és nem csupán a szórási határok meghatározása céljából. Az ábrán két VM-hálózat látható, amelyet úgy hoztak létre, hogy megfeleljen a mögöttes fizikai és logikai hálózatokon található két VLAN-nak. Több VLAN esetében további VM-hálózatok hozhatók létre, általában VLAN-onként egy VM-hálózat.

A fenti ábrán azoknak az elemeknek a nevei, amelyek valamelyik varázsló futtatásával vagy valamelyik tulajdonságlapon definiálhatók, félkövérrel szerepelnek, míg azok az elemek, amelyek egy varázsló valamelyik lapján, illetve valamelyik tulajdonságlapon érhetők el, normál betűtípussal jelennek meg.

Az ezen konfiguráció mögött meghúzódó hálózatiobjektum-modellt a 8., Virtuálisgép-hálózatok hálózatiobjektum-modellje VLAN-alapú konfigurációban című ábrán tekintheti meg.

Virtuálisgép-hálózat, amely közvetlen, elkülönítés nélküli hozzáférést biztosít a logikai hálózathoz

Az alábbi ábra egy olyan VM-hálózatot mutat be, amelyet úgy konfiguráltak, hogy közvetlen hozzáférést biztosítson a mögöttes logikai hálózathoz. Egyes hálózati elemeknél fiktív nevek (pl. „Contoso1” és „Internetkapcsolat1”) segítik a különféle elemek szerepének megértését.

4. ábra Egyetlen virtuálisgép-hálózat, amely közvetlen hozzáférést biztosít a logikai hálózathoz

A logikai hálózathoz közvetlen hozzáférést biztosító VM-hálózat a hálózatvirtualizálást használó VM-hálózatok ellentéte. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a közvetlen hozzáférést biztosító VM-hálózatokon „nincs elkülönítés”, míg a hálózatvirtualizálást használó VM-hálózatok esetében a VM-hálózat és a logikai hálózat, illetve több VM-hálózat között is van elkülönítés. Minden logikai hálózaton csak egy Nincs elkülönítés beállítású virtuálisgép-hálózat lehet. A hálózatvirtualizálás lehetővé tévő logikai hálózaton azonban használhat egy elkülönítés nélküli virtuálisgép-hálózatot, valamint elkülönítést alkalmazó virtuálisgép-hálózatokat is (a hálózatvirtualizálásnak köszönhetően).

Az ábrán látható konfigurációban a virtuális gép telepítésekor a VMM határozza meg a használandó IP-alhálózat-VLAN párosítás használatát a virtuális gép telepítési helyének (gazdagép vagy felső) alapján.

A fenti ábrán azoknak az elemeknek a nevei, amelyek valamelyik varázsló futtatásával vagy valamelyik tulajdonságlapon definiálhatók, félkövérrel szerepelnek, míg azok az elemek, amelyek egy varázsló valamelyik lapján, illetve valamelyik tulajdonságlapon érhetők el, normál betűtípussal jelennek meg.

Az ezen konfiguráció mögött meghúzódó hálózatiobjektum-modellt a 9., Virtuálisgép-hálózat hálózatiobjektum-modellje, amely közvetlen hozzáférést biztosít a logikai hálózathoz című ábrán tekintheti meg.

Külső hálózati szolgáltatással konfigurált virtuálisgép-hálózatok

Az alábbi ábrán a külső hálózati szolgáltatásokra lát példát: egy gyártói hálózatfelügyeleti konzol a továbbítási kiterjesztés (például a logikai hálózatok, a hálózati helyek és a virtuálisgép-hálózatok beállításainak) beállításainak konfigurálásához. Az ábrán látható egy VMM felügyeleti kiszolgáló is, amely úgy van beállítva, hogy együttműködjön a gyártó hálózatfelügyeleti adatbázisával. Egyes hálózati elemeknél fiktív nevek (pl. „Kulso1” és „AdventureWorks”) segítik a különféle elemek szerepének megértését.

Az 5a. jelölésű ábra azt mutatja, hogy a VMM alkalmazással System Center 2012 SP1 rendszeren a VMM felügyeleti kiszolgáló importálja a gyártó hálózatfelügyeleti adatbázisából a beállításokat (a beállításokat azonban nem tudja exportálni). A szakaszban később szereplő 5b. ábra ennek az ellenkezőjét szemlélteti.

5a. ábra Gyártói hálózatfelügyeleti konzollal konfigurált virtuálisgép-hálózatok (VMM a System Center 2012 SP1 rendszerben)

Az 5b. ábra azt mutatja, hogy a VMM alkalmazással System Center 2012 R2 rendszeren a VMM felügyeleti kiszolgáló fogadja a gyártó hálózatfelügyeleti adatbázisából a beállítási adatokat, és képes az adatok küldésére is.

5b. ábra Hálózati szolgáltatásnak megfelelően konfigurált virtuálisgép-hálózatok (VMM a System Center 2012 R2 rendszerben)

Ahogyan a korábbi ábrán látható, a VMM felügyeleti kiszolgáló tartalmazza a megfelelő szolgáltatói szoftvert (amelyet telepíteni kell). Annak ellenére, hogy az ábra példaként a VM-hálózatok egy adott konfigurációját mutatja be, a VM-hálózat konfiguráció az összes létrehozott konfigurációt tükrözni fogja. A két ábrán bemutatott konfigurációk használata esetén, ha a hálózati beállításokat a hálózatfelügyeleti konzol segítségével adta meg, akkor azokat nem kell ismét megadnia a VMM alkalmazásban. A beállítások automatikusan megjelennek a VMM alkalmazásban.

Az ezen konfiguráció mögött meghúzódó hálózatiobjektum-modellt a 10., Külső hálózati szolgáltatással konfigurált virtuálisgép-hálózatok hálózatiobjektum-modellje című ábrán tekintheti meg.

A logikai hálózatok hálózatiobjektum-modellje

Az alábbi ábra a System Center 2012, a System Center 2012 SP1 és a System Center 2012 R2 termékcsaládba tartozó VMM logikai hálózatainak hálózatiobjektum-modelljét szemlélteti. Az ábrán csak a hálózati objektumok közötti kapcsolatok szerepelnek, de nem szolgál információkkal azokról a varázsló- és tulajdonságlapokról, amelyek a VMM konzolján az egyes objektumok konfigurálására használhatók. Az ábra különösen akkor lehet hasznos, ha szeretné megtanulni a VMM alkalmazás Windows PowerShell-parancsprogramokkal történő konfigurálását, ebben az esetben ugyanis közvetlenül érheti el a hálózatiobjektum-modellt.

Egyes objektumoknál példanevek (pl. „Contoso1” és „Epulet1”) segítik a különféle objektumok szerepének megértését. (A „Halozati hely” jelöléssel ellátott objektumot „logikaihálózat-definíciónak” is nevezzük.)

6. ábra A logikai hálózatok objektummodellje

Az alábbiakban a nyilakon szereplő jelölések jelentését foglaltuk össze:

• 1-1 – „egy-egy” kapcsolatot jelöl.

• 1-M – „egy-több” kapcsolatot jelöl.

• M-M – „több-több” kapcsolatot jelöl.

A fenti ábrán a VMM összes objektumának neve félkövérrel szerepel, függetlenül attól, hogy az egyes objektumok hogyan konfigurálhatók a VMM konzolján.

A logikai hálózat olyan bemutatásáért, amely azon alapul, ahogy a VMM-konzolon megjelenik, lásd 1. ábra, Logikai hálózatok a VMM alkalmazásban.

Virtuálisgép-hálózatok hálózatiobjektum-modelljei a VMM alkalmazásban

Az alábbi ábrák a System Center 2012 SP1 és a System Center 2012 R2 rendszerhez tartozó VMM logikai hálózatainak és virtuálisgép-hálózatainak hálózatiobjektum-modelljeit szemléltetik. Az ábrákon csak a hálózati objektumok közötti kapcsolatok szerepelnek, de nem szolgál információkkal azokról a varázslókról és tulajdonságlapokról, amelyek a VMM-konzolon az egyes objektumok konfigurálására használhatók. Az ábrák különösen akkor lehetnek hasznosak, ha szeretné megtanulni a VMM szolgáltatás Windows PowerShell-parancsprogramokkal történő konfigurálását, ebben az esetben ugyanis közvetlenül érheti el a hálózatiobjektum-modellt.

Fontos!
Virtuálisgép-hálózatok a System Center 2012 SP1 és System Center 2012 R2 rendszer VMM szolgáltatásában hozhatók létre.

Hálózatvirtualizálással konfigurált virtuálisgép-hálózatok hálózatiobjektum-modellje

A következő ábra a hálózatvirtualizálással konfigurált virtuálisgép-hálózatok hálózatiobjektum-modelljét mutatja.

Egyes objektumoknál példanevek (például „AdventureWorks” és „Contoso1”) segítik a különféle objektumok szerepének megértését.

7. ábra Hálózatvirtualizálással konfigurált virtuálisgép-hálózatok objektummodellje

Ahogy az ábra mutatja, a virtuálisgép-hálózat IP-címeit „ügyfélszintű címzési (CA) térnek” is nevezik, mivel ezeket az IP-címeket az ügyfelek használják (vagy bérlők). A logikai hálózat IP-címeit „szolgáltatói címzési (PA) térnek” is nevezik, mivel ezeket az IP-címeket a szolgáltatók használják (vagy gazdagépek).

Az 1-M megjelölés „egy-több” kapcsolatot jelöl.

A fenti ábrán a VMM összes objektumának neve félkövérrel szerepel, függetlenül attól, hogy az egyes objektumok hogyan konfigurálhatók a VMM konzolján.

A konfiguráció olyan bemutatásáért, amely azon alapul, ahogy a VMM-konzolon megjelenik, lásd 2. ábra, Hálózatvirtualizálással konfigurált virtuálisgép-hálózatok.

Virtuálisgép-hálózatok hálózatiobjektum-modellje VLAN-alapú konfigurációban

A következő ábra a virtuálisgép-hálózatok hálózatiobjektum-modelljét mutatja VLAN-alapú konfigurációban.

8. ábra Virtuálisgép-hálózatok objektummodellje VLAN-alapú konfigurációban

Az alábbiakban a nyilakon szereplő jelölések jelentését foglaltuk össze:

• 1-1 – „egy-egy” kapcsolatot jelöl.

• 1-M – „egy-több” kapcsolatot jelöl.

• M-1 – „több-egy” kapcsolatot jelöl.

A fenti ábrán a VMM összes objektumának neve félkövérrel szerepel, függetlenül attól, hogy az egyes objektumok hogyan konfigurálhatók a VMM konzolján.

A konfiguráció olyan bemutatásáért, amely azon alapul, ahogy a VMM-konzolon megjelenik, lásd 3. ábra, Virtuálisgép-hálózatok VLAN-alapú konfigurációban.

Virtuálisgép-hálózat hálózatiobjektum-modellje, amely közvetlen hozzáférést biztosít a logikai hálózathoz

A következő ábra egy olyan virtuálisgép-hálózat hálózatiobjektum-modelljét mutatja, amely közvetlen hozzáférést biztosít a logikai hálózathoz, elkülönítés nélkül. Ez a legegyszerűbb konfiguráció, amelyben a virtuálisgép-hálózat megegyezik azzal a logikai hálózattal, amelyen konfigurálták.

9. ábra Virtuálisgép-hálózat hálózatiobjektum-modellje, amely közvetlen hozzáférést biztosít a logikai hálózathoz

Az alábbiakban a nyilakon szereplő jelölések jelentését foglaltuk össze:

• 1-1 – „egy-egy” kapcsolatot jelöl.

• 1-M – „egy-több” kapcsolatot jelöl.

A fenti ábrán a VMM összes objektumának neve félkövérrel szerepel, függetlenül attól, hogy az egyes objektumok hogyan konfigurálhatók a VMM konzolján.

A konfiguráció olyan bemutatásáért, amely azon alapul, ahogy a VMM-konzolon megjelenik, lásd 4. ábra, Virtuálisgép-hálózat, amely közvetlen, elkülönítés nélküli hozzáférést biztosít a logikai hálózathoz.

Külső hálózati szolgáltatással konfigurált virtuálisgép-hálózatok hálózatiobjektum-modellje

A következő ábra hálózati szolgáltatással konfigurált virtuálisgép-hálózatok hálózatiobjektum-modelljét mutatja; ilyen a gyártói hálózatfelügyeleti konzol, amely továbbítási kiterjesztéssel működik. Ez a konfiguráció virtuáliskapcsoló-kiterjesztéskezelőt alkalmaz a kommunikáció lehetővé tételére a gyártói hálózatfelügyeleti konzollal.

10. ábra Hálózati szolgáltatással, például gyártói hálózatfelügyeleti konzollal konfigurált virtuálisgép-hálózatok objektummodellje

Az alábbiakban a nyilakon szereplő jelölések jelentését foglaltuk össze:

• 1-1 – „egy-egy” kapcsolatot jelöl.

• 1-M – „egy-több” kapcsolatot jelöl.

A fenti ábrán a VMM összes objektumának neve félkövérrel szerepel, függetlenül attól, hogy az egyes objektumok hogyan konfigurálhatók a VMM konzolján.

A konfiguráció olyan bemutatásáért, amely azon alapul, ahogy a VMM-konzolon megjelenik, lásd 5. ábra, Külső hálózati szolgáltatással konfigurált virtuálisgép-hálózatok.

Lásd még

A System Center 2012 SP1 VMM Virtuálisgép-hálózat létrehozása
VM-hálózat létrehozása a VMM-hez a System Center 2012 R2 rendszeren
Logikai hálózat konfigurálása a VMM alkalmazásban – áttekintés
A virtuálisgép-hálózatok és az átjárók konfigurálása a VMM alkalmazásban
A virtuálisgép-hálózatok portjainak és kapcsolóinak konfigurálása a VMM alkalmazásban
Általános hálózati forgatókönyvek a System Center 2012 SP1 és a System Center 2012 R2 alkalmazásban