Akadálymentes AI-megoldások tervezése és értékelése

  • 5 perc

Bár a generatív AI nagy mértékben javíthatja a termelékenységet a fogyatékkal élők számára, a következő kihívásokat és kockázatokat jelentheti az akadálymentesség szempontjából, ha nem felelősségteljesen épül fel:

  • Torzítások: A generatív MI adatait, algoritmusait vagy eredményeit befolyásoló tisztességtelen vagy pontatlan feltételezések vagy preferenciák. Az elfogultságra példa az, hogy a generatív MI-hez használt adathalmazokban vagy modellekben a fogyatékkal élők nem jelennek meg, vagy sokszínűek. Ez a helyzet pontatlan, nem megfelelő vagy káros kimenetekhez vezethet.
  • Ableism: A hátrányos megkülönböztetés vagy elnyomás a fogyatékkal élők azon a feltételezésen alapul, hogy ők alacsonyabb vagy kevésbé alkalmas, mint mások. A képességre példa a fogyatékkal élők kizárása vagy marginalizálása a generatív AI akadálymentességi tervezésében, fejlesztésében vagy értékelésében. Ez a kizárás megakadályozza, hogy a fogyatékkal élő személyek hangot vagy választási lehetőséget adjanak az őket érintő megoldásokban.

Fontos figyelembe venni a generatív mesterséges intelligencia etikai és társadalmi következményeit az akadálymentesség szempontjából, és a fogyatékkal élőket társszerzőként és érdekeltként bevonni a folyamatba. A Generatív AI ezután eszközzé válhat a fogyatékossággal élő személyek segítésének és engedélyezésének, és nem pedig a hátrányos megkülönböztetés forrásaként.

Az AI-megoldások befogadó tervezési alapelvei

Az akadálymentes AI-megoldások tervezéséhez ismerni kell az adott felhasználói igényeket és kontextusokat, és alkalmazni kell a befogadó tervezés alapelveit.

A felhasználók tesztelése és kiértékelése elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a hozzáférhető, befogadó AI-megoldások megfeleljenek a felhasználói elvárásoknak és követelményeknek, és ne okozzanak nem kívánt következményeket vagy károkat. A felhasználók tesztelésének és kiértékelésének a felhasználók változatos és reprezentatív mintáját kell magában foglalnia, akik visszajelzést küldhetnek a megoldások használhatóságáról, hasznosságáról és kívánatosságáról.

A fejlesztők a kutatási kérdésektől és céloktól függően különböző módszerekkel végezhetnek felhasználói tesztelést és értékelést. A módszerek lehetnek interjúk, felmérések, megfigyelések vagy kísérletek.

A felhasználói tesztelési és kiértékelési eredményeknek tájékoztatniuk kell a megoldás továbbfejlesztését és finomítását.