Alapvető kockázatcsökkentési stratégiák ismertetése
Megtanulta, hogy számos különböző típusú kibertámadás létezik. De hogyan védheti meg szervezetét a kiberbűnözők ellen? A kiberbűnözőket többféleképpen is kezelheti, a többtényezős hitelesítéstől a jobb böngészőbiztonságig, valamint a felhasználók tájékoztatásával és oktatásával.
Mi az a kockázatcsökkentési stratégia?
A kockázatcsökkentési stratégia olyan intézkedések vagy lépések gyűjteménye, amelyeket a szervezet a kibertámadások megelőzésére vagy védelmére tesz. Ez általában a támadások elleni védelemre szolgáló technológiai és szervezeti szabályzatok és folyamatok implementálásával történik. Íme néhány a szervezet számára elérhető számos különböző kockázatcsökkentési stratégia közül:
Többtényezős hitelesítés
Hagyományosan, ha valaki jelszava vagy felhasználóneve sérült, ez lehetővé teszi a kiberbűnözők számára, hogy átvegyen ellenőrzést a fiók felett. A többtényezős hitelesítést azonban bevezették ennek leküzdésére.
A többtényezős hitelesítés úgy működik, hogy a felhasználónak több azonosítási formát kell megadnia annak ellenőrzéséhez, hogy ki az, akinek állítja magát. A felhasználók ellenőrzéséhez vagy hitelesítéséhez leggyakrabban használt azonosítási forma a jelszó. Ez azt jelenti, amit a felhasználó tud.
Két másik hitelesítési módszer biztosít valamit a felhasználónak, például ujjlenyomatot vagy retinavizsgálatot (biometrikus hitelesítési módot), vagy megadhat valamit, ami a felhasználónak van, például telefon, hardverkulcs vagy más megbízható eszköz. A többtényezős hitelesítés két vagy több ilyen igazolási formát alkalmaz egy érvényes felhasználó ellenőrzéséhez.
Előfordulhat például, hogy egy bank megköveteli a felhasználótól, hogy adja meg a mobileszközére küldött biztonsági kódot a felhasználónév és a jelszó mellett az online fiókjához való hozzáféréshez.
Böngésző biztonsága
Mindannyian a böngészőkre támaszkodunk, hogy hozzáférjenek az internethez, hogy működjenek és elvégezzük a napi feladatokat. Ahogy azt korábban megtanulta, a támadók veszélyeztethetik a rosszul védett böngészőket. A felhasználó letölthet egy rosszindulatú fájlt, vagy telepíthet egy rosszindulatú bővítményt, amely veszélyeztetheti a böngészőt, az eszközt, és akár egy szervezet rendszerébe is propagálja magát. A szervezetek az alábbi biztonsági szabályzatok alkalmazásával védekezhetnek az ilyen típusú támadások ellen:
- Megakadályozza a jogosulatlan böngészőbővítmények vagy bővítmények telepítését.
- Csak engedélyezett böngészők telepíthetők az eszközökre.
- Bizonyos webhelyek letiltása webes tartalomszűrők használatával.
- A böngészők naprakészen tartása.
Felhasználók oktatása
A társadalmi mérnöki támadások az emberek sebezhetőségére támaszkodnak, hogy kárt okozzanak. A szervezetek a munkatársak képzésével védekezhetnek a szociális mérnöki támadások ellen. A felhasználóknak meg kell tanulniuk, hogyan ismerhetik fel a kapott vagy észlelt rosszindulatú tartalmakat, és tudniuk kell, mit tegyenek, ha gyanús tartalmakat észlelnek. A szervezetek például a következőre taníthatják a felhasználókat:
- Gyanús elemek azonosítása egy üzenetben.
- Soha ne válaszoljon a személyes adatokra vonatkozó külső kérésekre.
- Zárolja az eszközöket, ha nincsenek használatban.
- Csak a szervezet szabályzatainak megfelelően tárolhat, oszthat meg és távolíthat el adatokat.
Fenyegetésészlelési intelligencia
A fenyegetési környezet hatalmas lehet. A szervezetek számos támadási vektorral rendelkezhetnek, amelyek mind lehetséges célpontok a kiberbűnözők számára. Ez azt jelenti, hogy a szervezeteknek a lehető legtöbb intézkedést meg kell tenniük a támadások monitorozására, megelőzésére, elleni védelmére, és még a lehetséges biztonsági rések azonosítására is, mielőtt a kiberbűnözők támadásokat hajtanak végre. Röviden: fenyegetésfelderítést kell használniuk.
A fenyegetésfelderítés lehetővé teszi a szervezet számára a rendszerinformációk, a biztonsági rések részleteinek, a támadásokra vonatkozó információk és egyebek gyűjtését. Az információk ismerete alapján a szervezet ezután biztonsági szabályzatokat, eszközöket, felhasználói hozzáférést és egyebeket implementálhat a kibertámadások elleni védelem érdekében. Az elemzésekhez és a kibertámadásokra való reagáláshoz szükséges információk gyűjteményét fenyegetésintelligencia-nak nevezzük.
A szervezetek technológiai megoldásokkal implementálhatják a fenyegetésfelderítést a rendszereikben. Ezek gyakran fenyegetést jelentő intelligens megoldások, amelyek automatikusan gyűjtenek információkat, és akár támadásokat és biztonsági réseket is keresnek és reagálnak rájuk.
Ezek csak néhány a szervezetek által a kibertámadások elleni védelem érdekében alkalmazható kockázatcsökkentési stratégiák közül. A kockázatcsökkentési stratégiák lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy robusztus megközelítést alkalmazzanak a kiberbiztonság terén. Ez végső soron védi az információk bizalmasságát, integritását és rendelkezésre állását.