A kísérletek erejének használata

Befejeződött

Megvitattuk, hogy az ügyfélinterjúk hogyan lehetnek hasznosak a feltételezések teszteléséhez. Az ügyfélinterjúk valójában egyfajta kísérletnek számítanak. Ebben a leckében több más típusú kísérletet is bemutatunk, amelyek segítenek az ügyfélinterjúkból kinyert megállapítások kibontásában.

A kísérletek összetettek, például arra kérik a felhasználókat, hogy adják meg az e-mail-címüket, hogy megfigyeljék őket, miközben a minimálisan működőképes termékkel (MVP) kommunikálnak, vagy arra kérik őket, hogy vásárolják meg vagy vásárolják meg a terméket.

Az indítási alapítók kísérletek segítségével tesztelhetnek egy adott hipotézist azáltal, hogy bemenetet adnak a felhasználóknak, és mérik a kimenetet. A kimenet általában felhasználói műveletek formájában jelenik meg.

Minden kísérletnek legalább a következő elemekkel kell rendelkeznie:

  • Hipotézis: Tömör, hamis állítás, amely az egyik alapvető feltételezést képviseli.
  • Műveletek: A hipotézis teszteléséhez szükséges lépések.
  • Adatok: A kísérletben mért vagy megfigyelt adatok.
  • Sikerességi feltétel: A hipotézis érvényesítéséhez szükséges minimális válasz.

Általában érdemes több kísérletet futtatni az egyes kritikus hipotézisek teszteléséhez. A legtöbb esetben kezdje a legolcsóbb és leggyorsabb kísérletekkel, hogy kezdeti adatokat hozzon létre, még akkor is, ha azok tökéletlenek. Ha a kezdeti kísérletek eredményei ígéretesek, összetettebb kísérletekre is továbbléphet. Az összetett kísérletek végrehajtása több időt és erőfeszítést igényelhet, de nagyobb magabiztosságot adnak a hipotézisek erejében.

Minden kísérlet végén értékelje ki, hogy mit tanult, és milyen döntéseket hozhat ezen információk alapján.

A gyakran használt kísérletek alábbi példái egyszerű, alacsony hűségű kísérletekkel kezdődnek, és továbblépnek az összetettebb, magas hűségű kísérletekre.

Kísérlet típusa: Online hirdetés

Leírás: Hozzon létre egy online hirdetést (keresési alapú hirdetést, megjelenítési hirdetést vagy közösségimédia-hirdetést) a javasolt értékajánlat alapján. Az ideális ügyfélszemélyiségnek megfelelő ügyfelekre összpontosítson.

Cél: Annak tesztelése, hogy a célfelhasználók válaszolnak-e egy hívásra, például a webhely felkeresésére.

Előnyök: Ez a kísérlettípus egy egyszerűen követhető átkattintási arányt és konverziós arányt eredményez, ha a hirdetés elindítása előtt helyesen állította be az elemzést.

Hátrányok: Ez a kísérlettípus csak viszonylag gyenge érdeklődést mutat. Előfordulhat, hogy a felhasználókat arra kérjük, hogy válasszanak ki egy hivatkozást, mert az nem feltétlenül elég nagy érdeklődést jelent a termék használatához vagy kifizetéséhez.

Gyakorlati tippek: A keresési kifejezésre vonatkozó hirdetések értékesek az érdeklődés teszteléséhez azon felhasználók körében, akik már tisztában vannak a problémával, és megoldást keresnek. A hirdetések és a közösségimédia-hirdetések jobban megfelelnek azoknak a felhasználóknak, akik még nem érik el ezt a tudatossági pontot.

Kísérlet típusa: Kezdőlap

Leírás: Hozzon létre egy alapszintű webhelyet (általában egy oldalt), amely leírja a termék- és értékajánlatot, és amely arra kéri az ügyfeleket, hogy válaszoljanak egy hívásra. Ez a cselekvésre irányuló hívás lehet egy kérés az e-mail-cím megadására (gyenge érdeklődésre számot tartó bizonyíték), egy online űrlap kitöltése (erősebb bizonyíték), vagy a termék elővásárlása (még erősebb).

Cél: Annak tesztelése, hogy a célfelhasználók válaszolnak-e egy művelethívásra.

Előnyök: Ez a kísérlettípus olcsó a beállításhoz és a futtatáshoz.

Hátrányok: Megfelelő tartományra és megfelelő tervezési bemenetre van szüksége ahhoz, hogy az oldal profinak tűnjön.

Gyakorlati tippek: Győződjön meg arról, hogy a cselekvésre irányuló hívás a hajtás fölött van, mert nem minden látogató görget végig az egész oldalon. A webhely forgalmát olyan módszerekkel irányíthatja, mint az online hirdetések, az e-mail kampányok, a közösségi média és a megfelelő online űrlapokon való közzététel. Az ügyfélinterjúkból származó idézetek segítségével emelheti ki az ügyfelek fájdalompontjait. Győződjön meg arról, hogy mindig a termék állapota előtt áll.

Kísérlet típusa: Kattintható prototípus

Leírás: Valós makett készítése a terméken belüli kulcsképernyőkről egy olyan eszközzel, mint a Figma, az InVision vagy a Microsoft Visio.

Cél: Megfigyelheti, hogy a felhasználók a végső termékhez hasonlóval kommunikálnak, és később gyűjtik a visszajelzésüket.

Előnyök: Ez a kísérlettípus nagyszerű módszer lehet annak kiderítésére, hogy az ügyfelek milyen funkciókra lehetnek kíváncsiak. Az, hogy a felhasználó mennyi időt tölt a prototípussal való részvétellel, jó jelzés lehet az érdeklődésre.

Hátrányok: Ez a kísérlettípus tervezési szakértelemre és időbefektetésre van szükség az egyéni visszajelzések rögzítéséhez. Ehhez a felhasználóknak jelentős mennyiségű időt kell szánnia a prototípussal való részvételre.

Gyakorlati tippek: A kattintható prototípus a legjobban személyesen kézbesítve. Kezdetben kontextust biztosít a felhasználóknak, és a végén meghívja a visszajelzésüket.

Kísérlet típusa: Concierge

Leírás: Eredmény manuális átadása az ügyfeleknek. Végigvezetheti az ügyfeleket azon lépéseken, amelyeket a szoftvertermék végső soron automatizálni fog. Ha például az eredmény egy olyan jelentés, amelyet az ügyfeleknek a bemeneteik alapján ad meg, előfordulhat, hogy a bemeneteket egy egyszerű űrlapon rögzítheti. Ezután manuálisan hozza létre a jelentést, és küldje el nekik.

Cél: Az eredmények ügyfeleknek való átadásával tesztelheti, hogy értékesnek tekintik-e az eredményt. Sok esetben ez a feltételezés fontosabb, mint bármi, ami ahhoz a folyamathoz kapcsolódik, amellyel eléri az eredményt.

Előnyök: Ez a kísérlettípus gyakran gyorsan és olcsón elvégezhető, mert a termék összeállítása nélkül is képes eredményt elérni. Lehetővé teszi a visszajelzések gyűjtését az ügyfelektől, miután megkapták az eredményt, és kinyerték az értéket. Ez a kísérlet lehetőséget is kínálhat az értékesítésre, amennyiben az ügyfelek elegendő értéket látnak az eredményben. Az ügyfelek végigjárása a folyamaton jó módszer annak tesztelésére, és annak biztosítására, hogy minden tanulást integráljon, amikor ténylegesen elkezdi a termék készítését.

Hátrányok: Ez a kísérlettípus nem skálázható megfelelően, ezért csak korlátozott számú ügyfélnek tud eredményt adni. A folyamat összetettségétől függően előfordulhat, hogy elvárásokat kell beállítania, hogy az ügyfelek tudják, mikor számíthatnak válaszra.

Gyakorlati tippek: Gyakran érdemes legalább egy kezdőlapot létrehozni, amelyet az ügyfelek felkereshetnek a regisztráció folyamatának megkezdéséhez és a szükséges bemenetek megadásához. Győződjön meg arról, hogy az ügyfelek könnyen hagyhatnak írásos visszajelzést és ajánlást, ha értékesnek találják az eredményt.

Kísérlet típusa: Oz varázsló

Leírás: Az Oz-kísérlet varázslója hasonló a concierge kísérlethez. A kritikus különbség az, hogy itt az ügyfelek nem ismerik, hogy a folyamat manuálisan "a függöny mögött" fejeződik be.

Cél: Az Oz-kísérlet varázslója lehetővé teszi az eredmény érzékelt értékének és a folyamatnak a tesztelését.

Előnyök: Ez a kísérlettípus a concierge módszernél robusztusabb díjszabási tesztet biztosít, mivel az ügyfelek szempontjából a terméket vásárolják és használják.

Hátrányok: Ez a kísérlettípus általában nem skálázható nagy számú ügyfélre, mert a folyamat manuális. A kísérlet olyan termékekhez használható, amelyek egyetlen kimenetet hoznak létre az ügyfelek számára (például jelentés vagy művelet), de nem olyan termékekhez, amelyek jelentős ügyfél-interakciót igényelnek.

Gyakorlati tippek: Készüljön fel arra, hogy az ügyfeleknek gyorsan eredményt ad, mert nem tudják, hogy a háttérben folyamatban lévő folyamat manuálisan történik. Általában jó ötlet a termék ára, hogy nyereségesen szállíthassa az Oz varázslóval. Ezután továbbra is manuálisan adhat meg értéket, amíg csak szeretné. Ha automatizálja a folyamatot, a haszonkulcs csak javulhat.

Kísérlet típusa: Mock sale

Leírás: Egy modelleladási kísérletben a terméket a tervek és a díjszabási információk mellett helyezi el. Emellett teszteli az ügyfelek vásárlási érdeklődését anélkül, hogy ténylegesen fizetnek. Amikor az ügyfelek kiválasztanak egy díjszabási lehetőséget, jelezheti nekik, hogy a termék még nem vásárolható meg, és megkérheti őket, hogy adják meg az adataikat, hogy értesítést kaphassanak, amikor az van.

Cél: A modellértékesítés ideális annak teszteléséhez, hogy az ügyfelek érzékelik-e a termék értékét, mivel a díjszabási lehetőség kiválasztása vásárlási szándékot jelez. A különböző árpontok vagy csomagok teszteléséhez is hasznos.

Előnyök: Ezt a kísérlettípust a termék létrehozása előtt használhatja, ha képernyőképeket és egyéb információkat tartalmazó ábrákat helyez el a kezdőlapon. Ez értékes módja annak, hogy e-mail-listát hozzon létre a potenciális ügyfelekről, akik erős érdeklődést mutatnak.

Hátrányok: A vásárlási szándék nem mindig egyenlő a tényleges vásárlásokkal, amikor a termék él.

Gyakorlati tippek: Győződjön meg arról, hogy nem fizet, vagy nem ad félrevezető információkat az ügyfeleknek. Nyomon követheti a különböző forgalmi forrásokat, hogy megállapítsa, melyek a legvalószínűbb, hogy fizető ügyfeleket hoznak a webhelyére.

Kísérlet típusa: Minimális életképes termék (MVP)

Leírás: Hozzon létre egy alapszintű működő szoftverterméket, amely biztosítja a minimális funkciókészletet (általában egyetlen funkciót) egy alapvető feltételezés teszteléséhez.

Cél: Egy MVP-n keresztül elegendő értéket nyújt az ügyfeleknek egy adott ügyfélfeladat teljesítéséhez, egy fájdalompont megoldásához, és lehetővé teszi az ügyfelek igényeinek és tapasztalatainak megismerését.

Előnyök: Az MVP-kísérletek ingyenes próbaverzióból fizető ügyfelekké alakíthatják a felhasználókat. Az egyetlen funkcióért való fizetés erős jelzése az ügyfelek érdeklődésének.

Hátrányok: Egyes startupok esetében jelentős erőfeszítésekre van szükség egy olyan MVP létrehozásához, amely ténylegesen értéket biztosít. Egyes iparágakban (például az egészségügyben és a kiberbiztonságban) elfogadhatatlan a kockázata annak, hogy az MVP meghibásodik, vagy nem felel meg a jogszabályi követelményeknek.

Gyakorlati tippek: Tartsa az MVP-t egy olyan funkcióra, amely a legjobban megfelel a termék alapvető feladatainak. Összpontosítson a felhasználók vonzására, akiknek a korlátozott funkciókészlet valószínűleg megold egy fontos problémát. Megkönnyítheti a felhasználók számára, hogy írásos visszajelzést adjanak. Ha a visszajelzés pozitív, hívja meg őket, hogy adjanak meg egy ügyfél-ajánlást. Általában érdemes az MVP-t egy alacsonyabb megbízhatóságú kísérlet, például ügyfélinterjúk, majd egy kattintható prototípus, concierge vagy Wizard of Oz kísérlet alapján létrehozni.

Az MVP-t egyszerűen a termék "1.0-s verziójának" tekintheti, de ez a gondolkodás könnyen vezethet az alapítókhoz, hogy többet építsenek, mint amennyire szükségük van. Sok termék esetében az MVP-t inkább eldobható eszköznek tekintik, kizárólag azzal a céllal, hogy tesztelje a feltételezéseket az ügyfelekkel.

Gyakran lehet gyorsan és olcsón MVP-t készíteni alacsony kódszámú vagy kód nélküli eszközökkel, és egyetlen funkcióval is értéket nyújtani. Ezekben az esetekben a kísérlet befejezése után eldobhatja az MVP-t. Ezután elkezdheti a termék összeállítását a tanulás alapján, ahelyett, hogy egy durva MVP-t próbálná meg használni a termék alapjaként.

Feladat: Kísérlet megtervezése

Válasszon legalább egy kísérlettípust, amely logikus az indításhoz. A kísérlet végrehajtásának lépéseinek leképezése. Ne feledje figyelembe venni, hogy milyen hipotézist kíván tesztelni, és tömör, hamis állításként kifejezni. Adja meg, hogy mit tervez mérni vagy megfigyelni a kísérletben, és adja meg a hipotézis érvényesítéséhez szükséges minimális választ.