Megosztás a következőn keresztül:


Objektumok replikálása felhőbeli migrálás során

A helyszíni adatközpontok fizikai eszközöket, például kiszolgálókat, berendezéseket és hálózati eszközöket tárolnak. De minden fizikai objektum, például egy kiszolgáló, csak egy rendszerhéj. A valós érték a kiszolgálón futó bináris értékből származik. Az adatközpont az alkalmazások és az adatok miatt létezik, amelyek az elsődleges bináris fájlok, amelyeket migrál. A digitális eszközök és bináris források, például az operációs rendszerek, a hálózati útvonalak, a fájlok és a biztonsági protokollok működtetik az alkalmazásokat és az adattárakat.

A replikációs folyamat a következő lépésekből áll:

  1. Replikáció: Különböző bináris fájlok időponthoz kötött verzióját másolja át.

  2. Üzembe helyezés: Másolja a bináris pillanatképeket egy új platformra, és helyezze üzembe őket az új hardveren. A bináris magolt példánya pontosan úgy viselkedik, mint a régi hardver eredeti bináris példánya. A bináris pillanatkép azonban elavult, és nem az eredeti forrással van megadva.

  3. Szinkronizálás: Az új bináris és a régi bináris igazítása. Ez a folyamat folyamatosan frissíti az új platformon tárolt másolatot. A szinkronizálás addig folytatódik, amíg a kiválasztott előléptetési modellnek megfelelően a rendszer elő nem lépteti az adott eszközt. Ekkor a szinkronizálás leáll.

A replikáció előfeltételei

A replikáció előtt az előkészítési és értékelési fázisokban kell elvégeznie a tevékenységeket. A replikálás megkezdéséhez a következőkre van szükség:

  • A migrált erőforrások előfizetése.

  • A bináris másolatok áthelyezésére szolgáló migrálási eszköz.

  • A replikációra és szinkronizálásra előkészített forrás bináris fájlok. A pontos konfiguráció a migrálási eszköztől függ. Az előkészítés magában foglalja az értékelési fázisban talált replikációs problémák megoldását. A replikáció elindítására példa: Migrálás a VMware-ből ügynök nélküli migráláson keresztül.

  • A számítási feladat architektúrájának tervezési lépése során azonosított függőségek. Ezek a függőségek tartalmazhatnak erőforráscsoportokat, virtuális hálózatokat és alhálózatokat, amelyekben a replikált virtuális gépeket üzembe kívánja helyezni. További információ: Támogató szolgáltatások üzembe helyezése.

Replikációs kockázatok: A replikáció fizikája

Amikor bináris forrásreplikálást tervez és hajt végre egy új célhelyre, vegye figyelembe az alábbi alapvető törvényeket:

  • Fénysebesség: Nagy mennyiségű adat mozgatásakor a szál a leggyorsabb megoldás. A szálkábelek azonban csak a fénysebesség kétharmadával mozgathatják az adatokat. Az adatok azonnali vagy korlátlan replikálásának nincs metódusa.

  • A WAN-folyamat sebessége: A kimenő sávszélesség még fontosabb, mint az adatáthelyezés sebessége. A kimenő sávszélességet az a másodpercenkénti adatmennyiség határozza meg, amelyet a vállalat meglévő WAN-jának továbbít a céladatközpontba.

  • A WAN-bővítés sebessége: Ha a költségvetés lehetővé teszi, további sávszélességet adhat hozzá a vállalat WAN-megoldásához. De több szálkapcsolat beszerzése, előkészítése és integrálása hetekig vagy hónapokig is eltarthat.

  • Lemezek sebessége: A fizika még akkor is korlátozza a replikációt, ha végtelen adatsebességgel és végtelen sávszélesség-korláttal rendelkezik a forrás bináris és a célhely között. Az adatreplikálás csak olyan gyorsan történik, amikor a forráslemezek beolvashatják az adatokat.

  • Az emberi számítások sebessége: A lemezek és a fény gyorsabban mozog, mint az emberi döntési folyamatok. Amikor egy embercsoport együttműködik és közösen hoz döntéseket, az eredmények lassan jönnek. A replikáció nem tudja leküzdeni az emberi számításokkal kapcsolatos késéseket.

A fizika ezen törvényei a következő kockázatokat hajtják végre, amelyek gyakran befolyásolják a migrálási terveket:

  • Replikációs idő: A replikációhoz idő és sávszélesség szükséges. A tervezés során figyelembe kell venni a bináris fájlok replikációjához szükséges valós időtartamot.

    A teljes rendelkezésre álló migrálási sávszélesség az a sávszélesség, amelyet más magasabb prioritású üzleti igények nem használnak fel. Az up-bound sávszélesség megabit/másodpercben (Mbps) vagy gigabit/másodpercben (Gbps) van megmérve. A teljes migrálási tárterület a gigabájtban (GB) vagy terabájtban (TBs) mért teljes lemezterület, amely az áttelepítendő objektumok pillanatképének tárolásához szükséges.

    A kezdeti időbecslés meghatározásához ossza el a teljes migrálási tárterületet a teljes rendelkezésre álló migrálási sávszélességvel. Megjegyzés: a bitben megadott értékeket át kell váltani bájtba. A következő elem az idő pontosabb kiszámítását ismerteti.

  • A lemezeltolódás kumulatív hatása: A replikáció pontjától az eszköz előléptetésétől az éles környezetig a forrás- és cél bináris fájloknak szinkronizálva kell maradniuk.

    A bináris fájlok eltérése extra sávszélességet igényel, mert ismétlődően kell replikálnia a bináris módosításokat. A szinkronizálás során a teljes migrálási tárterület számítása magában foglalja az összes bináris eltérést. Minél tovább tart egy eszköz előléptetése az éles környezetbe, annál kumulatívabb eltérés következik be. Minél több szinkronizált adategysége van, annál több sávszélességet használ fel. A szinkronizálási állapotban lévő összes objektumhoz kevesebb rendelkezésre álló migrálási sávszélesség áll rendelkezésre.

  • Idő–üzlet közötti változás: A szinkronizálási idő kumulatív negatív hatással van a migrálás sebességére. A migrálási teendőlista rangsorolása és a változáskommunikációs terv speciális előkészítése kulcsfontosságú a migrálás sebességéhez.

    A migrálás során az üzleti és a műszaki folyamatok összehangolásának legfontosabb eleme az előléptetés sebessége. Minél gyorsabban előléptet egy objektumot az éles környezet, annál kisebb a lemezeltolódás a sávszélességre. Emellett több sávszélességet és időt is lefoglalhat a következő számítási feladat replikációjára.

Tervezze meg, hogy mikor lépik túl az adatkövetelmények a hálózati kapacitást

A felhőbeli migrálás során egy meglévő adatközpont és a felhő közötti hálózaton replikálja és szinkronizálja az objektumokat. A különböző számítási feladatok meglévő adatméret-követelményei meghaladhatják a hálózati kapacitást. Ilyen esetben a migrálási folyamat radikálisan lelassulhat, vagy bizonyos esetekben teljesen leállhat.

Ha az értékelés, a kezdeti replikáció vagy a tesztelés kapacitásproblémát észlel, fontolja meg az Azure Data Box használatát a független adattárak átviteléhez. Ezzel a módszerrel nagy mennyiségű adatot szállíthat a felhőbe a számítási feladatok migrálása előtt.

Egyes nem Microsoft-partnermegoldások a Data Boxot is használják a migráláshoz. Ezekkel a megoldásokkal nagy mennyiségű adatot mozgathat offline átvitelen keresztül, de később, kisebb léptékben szinkronizálhatja a hálózaton.

Következő lépés