Megosztás a következőn keresztül:

Javaslatok az összetevők költségeinek optimalizálásához

  • Cikk

Az Azure Well-Architected Framework költségoptimalizálási ellenőrzőlistájára vonatkozó javaslatra vonatkozik:

CO:07 Az összetevők költségeinek optimalizálása. Rendszeresen távolítsa el vagy optimalizálja az örökölt, szükségtelen és nem kihasznált számítási feladatok összetevőit, beleértve az alkalmazásfunkciókat, a platformfunkciókat és az erőforrásokat.

Ez az útmutató a számítási feladatok összetevőinek költségeinek optimalizálására vonatkozó javaslatokat ismerteti. Az összetevők költségeinek optimalizálása a számítási feladat egyes elemeinek költséghatékonyságának értékelésére és javítására vonatkozik. Hangsúlyozza az elavult, szükségtelen vagy ritkán használt összetevők, például az alkalmazásfunkciók, a platformfunkciók és az erőforrások folyamatos felülvizsgálatát és lehetséges eltávolítását vagy javítását. Emellett a vészhelyreállítási környezetek költségoptimalizálásával és a nem optimalizált összetevők bevezetésének elkerülésével is foglalkozik. Az ebben a cikkben található útmutató olyan meglévő számítási feladatokra vonatkozik, amelyek nincsenek a tervezési fázisban. A rendszeres összetevők optimalizálásának mellőzése megnövelheti a költségeket, az erőforrás-pazarlást és a nem hatékony számítási feladatokat, amelyek időt és pénzt takaríthatnak meg.

Definíciók

Időszak Definíció
Alkalmazásfunkció Az alkalmazásszoftveren belüli különálló képesség, amely lehetővé teszi a felhasználók számára adott feladatok elvégzését vagy adott információkhoz való hozzáférést.
Platformfunkció Egy platform által biztosított adott funkció vagy képesség. A platformtól függően változhat, de általában a platformfunkciók úgy vannak kialakítva, hogy javíthassák a felhasználói élményt, javíthassák a hatékonyságot, vagy konkrét feladatokat vagy műveleteket tegyenek lehetővé.
Erőforrás Egyetlen entitás vagy összetevő, amelyet egy felhőszolgáltatón belül hozhat létre, konfigurálhat és használhat.

Kulcsfontosságú tervezési stratégiák

A számítási feladatok összetevőinek optimalizálása a számítási feladatok különböző elemeinek finomításáról szól, beleértve az alkalmazásfunkciókat, a platformképességeket és az erőforrásokat. A cél annak biztosítása, hogy a számítási feladat minden összetevőt hatékonyan és költséghatékonyan használjon. A stratégiák közé tartozik az összetevők eltávolítása, módosítása és elkerülése, amelyek miatt a szükségesnél többet kell költenie. Az összetevőköltség-optimalizálási folyamat biztosítja, hogy erőforrásokat foglaljon le olyan funkciókhoz és összetevőkhöz, amelyek a legnagyobb értéket nyújtják, elkerülve a szükségtelen költségeket.

Alkalmazásfunkciók optimalizálása

Az alkalmazásfunkciók optimalizálása az alkalmazásfunkciók értéken alapuló eltávolításának, újbóli bevezetésének vagy bevételszerzésének folyamata. Biztosítja, hogy erőforrásokat foglaljon le olyan alkalmazásfunkciókhoz, amelyek a legtöbb értéket biztosítják az ügyfelek számára. Az alkalmazásfunkciók optimalizálása segít elkerülni az olyan funkciókba való befektetést, amelyek hozzájárulnak a műszaki adóssághoz, vagy nem adnak elegendő megtérülést a befektetéshez.

Alkalmazásfunkció értékének kiértékelése

Egy szolgáltatás értékének meghatározásához vegye figyelembe a teljes alkalmazásra és az ügyfelek számára biztosított értékre gyakorolt hatását. Néhány megfontolandó tényező:

  • Ügyféligények: Felmérheti, hogy a funkció mennyire felel meg az ügyfelek igényeinek és elvárásainak. Az ügyfelek visszajelzései, felmérései és használati adatai értékesek lehetnek az észlelt érték megértéséhez.

  • Üzleti célok: Értékelje, hogy a funkció hogyan igazodik az üzlet stratégiai céljaihoz. Gondolja át, hogy a funkciók hogyan támogatják a bevétel-létrehozást, az ügyfelek elégedettségét vagy a versenyelőnyt.

  • A felhasználói élményre gyakorolt hatás: Határozza meg, hogy a funkció milyen hatással van a felhasználói élmény fokozására, valamint a használhatóság vagy a hatékonyság javítására.

  • Differenciálás: Annak felmérése, hogy a szolgáltatás egyedi értékesítési pontot vagy versenyelőnyt biztosít-e a többi piaci alkalmazáshoz képest.

Alkalmazásfunkciók költségeinek kiértékelése

Fontos, hogy tisztában legyen az egyes funkciókkal járó költségekkel a hatékony erőforrás-kiosztás és -optimalizálás érdekében. A költségek kiértékelésekor fontolja meg a különböző szempontokat, például:

  • Fejlesztési munka: Felmérheti a funkció vagy a környező funkciók fejlesztéséhez és karbantartásához szükséges időt, erőforrásokat és szakértelmet. Az alulhasznált funkciók gyakran a technikai adósság fő forrásaivá válnak.

  • Karbantartás és támogatás: Vegye figyelembe a funkció fenntartásával és támogatásával kapcsolatos folyamatos költségeket, beleértve a hibajavításokat, a biztonsági frissítéseket és a hibaelhárítást.

  • Infrastruktúra és erőforrás-kihasználtság: Értékelje ki, hogy a funkció milyen hatással van az infrastruktúra követelményeire, beleértve a kiszolgálói erőforrásokat, a tárolást és a sávszélességet.

  • Integráció összetettsége: Felmérheti a funkció más rendszerekkel vagy külső szolgáltatásokkal való integrálásának összetettségét és költségeit.

  • Teljesítménnyel kapcsolatos szempontok: Értékelje a funkciónak az alkalmazás teljesítményére gyakorolt hatását, beleértve a méretezhetőséget, a válaszidőt és az erőforrás-használatot.

Az alkalmazásfunkció értékének áttekintése az érdekelt felekkel

Tekintse át az alkalmazásfunkciók értékét az érdekelt felekkel, és vegye fel a kapcsolatot a kulcsfontosságú munkatársakkal, például termékmenedzserekkel, szoftverfejlesztőkkel és üzleti elemzőkkel, hogy felmérje az üzleti célkitűzések egyes funkcióinak értékét. Ez az együttműködés elengedhetetlen a költségoptimalizáláshoz, mivel betekintést nyújt a karbantartási feladatokba, és azonosítja azokat a szolgáltatásokat, amelyek akadályozhatják a hatékonyságot, vagy hátráltathatják az új, értékes funkciók kifejlesztését. A fejlesztői csapat fontos információkat adhat arról, hogy mennyi munka szükséges bizonyos funkciók fenntartásához. Bátorítsa őket, hogy beszéljenek azokról a funkciókról, amelyek nagyobb problémát jelenthetnek, mint amennyit érdemes, különösen akkor, ha ezek a funkciók elvonják a csapat figyelmét az újak létrehozására.

A funkció jövőjének meghatározása

Az elemzés és az értékelés alapján határozza meg az alkalmazás funkcióinak jövőjét. Eltávolíthat, újra befektethet vagy bevételt vonhat be minden olyan alkalmazásfunkcióból, amely nem nyújt megtérülést:

  • Eltávolítás: Az adatok alapján fontolja meg egy alkalmazásfunkció tervezett életciklusának végét. A funkcióeltávolítás okai közé tartozhat az alacsony ügyféligény, a magas karbantartási költségek, az összetettség vagy a redundancia, amely nem éri meg a javítást. Hozzon létre egy tervet az eltávolításhoz, amely magában foglalhatja a kód újrabontását, a függőségek frissítését vagy a felhasználói felület újraszervezését.

    Kockázat ikonKockázat: Véletlenül eltávolíthatja azokat a funkciókat, amelyek bizonyos felhasználók vagy forgatókönyvek szempontjából kritikusak, és negatív hatással lehetnek a teljesítményre, a műveletekre és a biztonságra az alkalmazásban.

  • Újrabefektetés: Előfordulhat, hogy egyes alkalmazásfunkciók nem adnak elegendő értéket a jelenlegi állapotukban, de értéket adhatnak hozzá, ha újra befekteti őket. Az újrabefektetés az alkalmazásfunkció újradolgozását vagy népszerűsítését jelenti. Rangsorolja az azonosított fejlesztéseket értékük és megvalósíthatóságuk alapján. Határozza meg a módosítások végrehajtásának ütemtervét és ütemtervét. Vegye figyelembe az olyan tényezőket, mint a fejlesztési erőforrások, a függőségek és az alkalmazásra gyakorolt lehetséges hatás.

  • Bevételszerzés: Bevételszerzési lehetőséggé alakíthatja az alkalmazás funkcióit. Néha a funkciók értéket biztosítanak a felhasználóknak, de nem érik meg a jelenlegi befektetést. Megismerheti a funkciók bevételszerzési lehetőségeit, például külön fizetős bővítményként kínálhatja őket, vagy licencelheti őket más vállalatoknak.

Számítási feladatok erőforrásainak optimalizálása

A számítási feladatok erőforrásainak optimalizálásához el kell távolítani a nem használt erőforrásokat, és optimalizálni kell a számítási feladathoz szükséges kihasználatlan erőforrásokat. Ez az erőfeszítés pénzt takaríthat meg, elkerülheti a pazarlást, és gondoskodhat arról, hogy a számítási feladat csak azokat az erőforrásokat használja, amelyek hozzáadott értéket adnak.

Távolítsa el a nem használt számításifeladat-erőforrásokat. A nem használt erőforrások olyan szolgáltatások, amelyeket a számítási feladat vagy a műveleti folyamatok nem használnak. Ezek az erőforrások hosszú távon tétlenek, árvaak vagy elfelejtettek lehetnek. Ezek nem nyújtanak megtérülést a befektetés, és el kell távolítani őket. A nem használt erőforrások gyakori okai a következők:

  • Figyelmeztetések.
  • Bemutató buildek.
  • Környezet leszerelése.
  • Funkció leszerelése.
  • IP-címek.
  • Hálózati tűzfalak.
  • A koncepció igazolása.
  • Pillanatképek.
  • Tárfiókok.
  • Ideiglenes tesztelési környezetek.
  • Ideiglenes osztályozási környezetek.

A számítási feladatban nem használt erőforrások eltávolításához vegye figyelembe az alábbi lépéseket:

  1. Leltár készítése: Végezzen részletes leltárt a számítási feladat összes erőforrásáról a különböző környezetekben.

  2. Árva erőforrások keresése: Az erőforrások elárvulhatnak, ha már nincs rájuk szükség, vagy ha eltávolítják a szülőerőforrásaikat. Eltávolíthat például egy virtuális gépet, de a társított tárfiókja nem lesz eltávolítva. Tekintse át a számítási feladatot a szükségtelen vagy árva erőforrások azonosításához.

  3. Üresjárati összetevők eltávolítása: Általában egy üzembe helyezett erőforrással kapcsolatos költségek merülnek fel. Még ha az erőforrás lehetővé teszi a leállítást vagy az újraelosztást, továbbra is fizethet az erőforrásért. Fontolja meg a tétlen erőforrások eltávolítását. Ha szüksége van az adatokra, először biztonsági másolatot készít az adatokról, majd távolítsa el az erőforrást. Jobb, ha újra üzembe helyezi az erőforrást, és visszaállítja az adatokat, mint hogy az erőforrás tétlen maradjon.

Optimalizálja az alacsony kihasználtságú erőforrásokat. Az alacsony kihasználtságú erőforrások a nem teljes mértékben kihasznált erőforrás-kapacitások kifizetése során elpazarolt kiadásokat jelentik. Azonosítsa és optimalizálja ezeket az erőforrásokat a költségek csökkentése és az erőforrások hatékonyabb lefoglalása érdekében. Az alacsony kihasználtságú erőforrások költségeinek kiértékeléséhez és optimalizálásához kövesse az alábbi lépéseket:

  1. Erőforrások monitorozása: Eszközökkel monitorozza, hogy mennyi processzort, memóriát és tárterületet használ ténylegesen. Válassza ki az igényeinek leginkább megfelelő csomagot ezen információk alapján.

  2. Kihasználtság elemzése: Az adatok alapján megállapíthatja, hogy mely erőforrásokat nem használja. Figyelje meg azokat az erőforrásokat, amelyek kihasználtsága idővel alacsony, vagy nagy különbségek vannak a foglalt és a lassú használat között.

  3. Jobb méretezés: Ellenőrizze, hogy túl sok erőforrás van-e lefoglalva a nem használt funkciókhoz. Ha igen, módosítsa a méretüket úgy, hogy jobban illeszkedjenek ahhoz, amire valójában szüksége van.

  4. Automatikus skálázás: Az automatikus skálázás használatával módosíthatja a használt erőforrásokat attól függően, hogy mennyire elfoglalt. Győződjön meg arról, hogy beállította a maximális skálázási korlátot, hogy elkerülje a költséges és szükségtelen hirtelen kiugrásokat.

Miután elvégezte ezeket a módosításokat, tesztelje, hogy minden a kívánt módon működik-e. Folyamatosan monitorozza az erőforrás-kihasználtságot, és módosítsa az erőforrás-kiosztást, ahogy a számítási feladatok igényei idővel változnak. Rendszeresen tekintse át és optimalizálja az erőforrás-használatot a költséghatékonyság és a teljesítményoptimalizálás fenntartása érdekében.

Vészhelyreállítási erőforrások optimalizálása. A vészhelyreállítási környezetek optimalizálásának célja annak biztosítása, hogy a vészhelyreállításhoz lefoglalt erőforrásokat hatékonyan használják fel. Az alulhasználat gyakori forrása a meleg (aktív-passzív) vészhelyreállítási stratégia. Egy meleg vészhelyreállítási stratégiában az egyik környezet megkapja az összes terhelést, míg a másik környezet tétlen, amíg nem történik katasztrófahelyzet. A vészhelyreállítási környezet optimalizálásához gondolja át, hogy a gyakori elérésű (aktív-aktív), a ritka elérésű (aktív-ki) vagy az aktív újratelepítési megközelítés hogyan segíthet elkerülni az alacsony kihasználtságú erőforrásokat. Az alábbi három vészhelyreállítási módszer áttekintése:

  • Gyakori elérésű tervek: Az elsődleges és a másodlagos környezet egyaránt egyszerre szolgálja ki a forgalmat. A számítási feladat kiegyensúlyozza a terheléseket a környezetek között, és valós időben reagál az igényekre. A terhelés két aktív környezet közötti elosztásával olcsóbb erőforrásokat használhat, csökkentheti az egypontos szűk keresztmetszeteket, és a kapacitásokat a lehető legteljesebb mértékben kihasználhatja. Ez alacsonyabb költségekhez vezethet az erőforrás-használat vagy az üresjárat szempontjából. A gyakori elérésű megközelítés több befektetést igényelhet a szinkronizálásban és a két környezet közötti paritás fenntartásában.

  • Ritka elérésű tervek: A hideg vészhelyreállítási modell egy készenléti környezetet foglal magában, amely mindaddig inaktív marad, amíg egy katasztrófa nem váltja ki a feladatátvétel szükségességét. Mivel a készenléti környezet nem működik aktívan, a számítási, tárolási és hálózati műveletek költségei minimálisra csökkennek. A költségek a biztonsági másolatok, virtuálisgép-rendszerképek vagy sablonok tárolásával kapcsolatosak. A ritka elérésű modell feladatátvétele hosszabb időt vehet igénybe, mert az erőforrásokat újra kell indítani, és előfordulhat, hogy az adatokat vissza kell állítani. Győződjön meg arról, hogy a helyreállítási idő megfelel a vállalat helyreállítási időkorlátjának (RTO), mielőtt elkötelezi magát ehhez a megközelítéshez.

  • Aktív ismételt üzembe helyezés: Ez a stratégia az infrastruktúrát használja kódként. Feladatátvételi esemény esetén üzembe helyezi a másodlagos környezetet előre definiált sablonok és szkriptek használatával. Ha nincs előre üzembe helyezve számítási erőforrás a vészhelyreállítási környezetben, megtakaríthatja a tétlen erőforrások fenntartásával járó költségeket. Feladatátvételi forgatókönyv esetén csak a tényleges üzembe helyezés során merülnek fel költségek. A hideg megközelítéshez hasonlóan ez a modell is hosszabb helyreállítási időt eredményezhet, különösen akkor, ha az infrastruktúra összetettsége magas. Tesztelje és mérje meg a helyreállítási időt, hogy az megfeleljen a helyreállítási idő célkitűzésének.

Platformfunkciók optimalizálása

A platformfunkciók optimalizálása magában foglalja a platformfunkciók, például a teljesítményszintek és a konfigurációs beállítások megszüntetését vagy frissítését a költségek optimalizálása érdekében. Segít összehangolni a kiadásokat a számítási feladat követelményeivel, és elkerüli a szükségtelen funkciók szükségtelen költségeit. Íme néhány tipp a platformfunkciók költségeinek optimalizálásához:

  • Ismerje meg a megvásárolt dolgok képességeit: Az optimalizálás előtt egyértelmű leltárra van szüksége a szolgáltatásokról és azok funkcióiról a felhőplatformokon. Ismerje meg a számítási feladatban található platformok vagy szolgáltatások funkcióit és funkcióit. Vegye figyelembe a kiválasztott szintet és az egyes szintek által kínált szolgáltatásokat. Ha például nincs szükség automatikus skálázásra vagy speciális hálózatkezelésre, elegendő lehet egy alacsonyabb szintű csomag.

  • Nem használt funkciók letiltása: Azonosítsa és tiltsa le a pénzbe kerülő platformfunkciók használatát. Előfordulhat, hogy szükségtelen tárolópillanatképekkel, nem használt lemezekkel, redundáns biztonsági funkciókkal vagy alacsony kihasználtságú hálózati képességekkel rendelkezik.

  • A megfelelő verziók használata: A szolgáltatás újabb verziói hasonló teljesítményt nyújthatnak ugyanahhoz az árhoz. Egy újabb hardverrel rendelkező virtuális gép például gyakran ugyanazt a teljesítményt nyújtja kevesebb pénzért.

  • A megfelelő konfigurációk használata: Előfordulhat, hogy a szükségesnél több rendelkezésre állásért vagy teljesítményért kell fizetnie. A rendelkezésre állás és a teljesítmény kiküszöbölése garantálja, hogy a számítási feladatnak nincs szüksége.

  • Szükségtelen automatizálás kiküszöbölése: Értékelje ki az automatizálási folyamatokat, és szüntesse meg a nem használt automatizálásokat, amelyek többletköltséggel járhatnak.

  • Eszközredundancia kiküszöbölése: Szabaduljon meg a szükségtelen eszközöktől, vagy olyan eszközöktől, amelyek ugyanazt a funkciót biztosítják. Értékelje ki a potenciális redundanciát a szoftverfejlesztéshez, a kódíráshoz, a biztonsághoz és a monitorozáshoz használt eszközökben. Ha például a GitHub Actions használatával készíti el a szoftvert, akkor nem kell másik eszközt vásárolnia, amely szoftvereket készít. Mielőtt funkciókat vagy eszközöket vásárol, ellenőrizze, hogy van-e már olyan eszköz a számítási feladatban, amely képes elvégezni a feladatot. Kiküszöbölheti az eszközredundanciát, hogy elkerülje az elpazarolt pénzt, és a lehető legtöbbet hozhassa ki a már meglévőkből.

Optimalizálatlan összetevők megakadályozása

A nem optimalizált összetevők megakadályozása az összetevők nélkülözhetetlenségének és optimalizálásának proaktív biztosításáról szól a hozzáadás vagy módosítás előtt. A legjobb módja annak, hogy megszabaduljon a hulladéktól, ha először is elkerüli. Használjon olyan stratégiákat, amelyek megakadályozzák a szükségtelen kiadásokat azáltal, hogy a gyökérszintű hatékonyságot kezelik, így biztosítják, hogy a számítási feladatok költséghatékonyan fussanak a elejétől kezdve. A hulladék megelőzéséhez vegye figyelembe az alábbi stratégiákat:

  • A megoldások módosítása előtt keresse meg a kiváltó okot: A probléma megoldása előtt győződjön meg arról, hogy tudja, mi okozza valójában. Ha például a webhely lassú, ne váltson azonnal új rendszerre. Először is, derítsd ki, miért lassú. Előfordulhat, hogy a valódi probléma valami más, például a hibás adatbázis-lekérdezések. Javítsa ki a valódi problémát, hogy időt és pénzt takarítson meg.

  • Metaadatok alkalmazása: Metaadatok alkalmazása az erőforrások rendszerezéséhez és nyomon követéséhez. A metaadatokkal kategorizálhatja és csoportosíthatja az erőforrásokat, így könnyebben nyomon követheti, törölheti és elkerülheti az árva erőforrásokat. Konzisztens metaadat-stratégia létrehozása az erőforrások között. Fontolja meg a tulajdonosok hozzáadását, a várható erőforrás-időtartamot (például sunset-30d), vagy más címkéket.

  • Nem szabványos módosítások dokumentálása: Dokumentálja az infrastruktúrán vagy a számítási feladat normál vezérlési folyamatán kívül végrehajtott összes módosítást a váratlan költségek csökkentése érdekében. Növelheti például egy erőforrás skálázási (fel- vagy kimenő) kapacitását egy rövid távú igény kielégítése vagy egy probléma osztályozása érdekében, de elfelejtheti a vertikális leskálázást. Készítsen listát a nem szabványos módosításokról, és emlékeztetőként használva állítsa vissza a módosításokat, ha már nincs rájuk szükség.

  • Az egyszerűség megőrzése: Egyszerűsítse az infrastruktúrát, és minimalizálja az összetettség mértékét a költségek csökkentése érdekében. Csak a követelményeknek megfelelő erőforrásokat és szolgáltatásokat használja.

Azure-beli segítségnyújtás

Az alkalmazásfunkciók optimalizálása: Az Azure Monitor és az Application Insights segítségével figyelheti az alkalmazás használatát, és azonosíthatja a használatban lévő vagy nem használt területeket. Az összegyűjtött megállapítások alapján megalapozott döntéseket hozhat a nem használt vagy kihasználatlan funkciók eltávolításáról vagy optimalizálásáról.

Számítási feladatok erőforrásainak és platformfunkcióinak optimalizálása: Az Azure Advisor költségjavaslatokat biztosít a nem használt erőforrások azonosítására és megszüntetésére. Az Advisor segítségével elemezheti az erőforrás-használatot, és javaslatokat kaphat az erőforrások eltávolításához vagy leskálázásához. Az Azure Advisor költségoptimalizálási munkafüzete központosított központként szolgál a leggyakrabban használt eszközök közül, amelyek segíthetnek a kihasználtsági és hatékonysági célok elérésében. Számos javaslatot kínál, beleértve az Azure Advisor költségjavaslatait is. Emellett segít azonosítani a tétlen erőforrásokat és kezelni a nem megfelelően felszabadított virtuális gépeket.

Az Azure Monitor támogatja a munkafüzeteket. Az Azure Monitor-munkafüzetekkel olyan munkafüzeteket kereshet vagy hozhat létre, amelyek árva erőforrásokat keresnek és jelentenek egy meghatározott hatókörben. A Azure Automation használatával inaktivitási időszakokban is leállíthatja a virtuális gépeket. Az erőforrás-leállítások az üresjárati erőforrások használatának minimalizálásával segítenek csökkenteni a költségeket.

Az Azure automatikus skálázási funkciójával előre meghatározott feltételek alapján automatikusan skálázhatja az alkalmazást, így nem kell túlméreteznie a kapacitást. Az automatikus skálázás segíthet az erőforrások hatékony és költséghatékony lefoglalásában.

Tervezési szempontból az Azure-terheléselosztók eloszthatják a terheléseket a rendelkezésre állási zónák és régiók között. Ezek a terheléselosztók segíthetnek megszüntetni a tétlen erőforrásokat, például vészhelyreállítási megközelítésekben.

Költségoptimalizálási ellenőrzőlista

Tekintse meg a javaslatok teljes készletét.

Költségoptimalizálási ellenőrzőlista