Megosztás a következőn keresztül:


A teljesítményhatékonyság kompromisszumai számítási Power Platform feladatokhoz

A teljesítménycéloknak túlépítés nélkül megfelelő számítási feladatok hatékonyak. A teljesítményhatékonyság kulcsfontosságú stratégiái közé tartozik a kódoptimalizálás, a tervezési minták és a kapacitástervezés megfelelő használata. Egyértelmű teljesítménycélok és tesztelés támasztja alá ezt a pillért.

A számítási feladatok tervezési fázisában fontos megfontolni, hogy a teljesítményhatékonyság tervezési felülvizsgálati ellenőrzőlistájában szereplő teljesítményhatékonysági tervezési elveken és javaslatokon alapuló döntések hogyan befolyásolhatják más pillérek céljait és optimalizálási erőfeszítéseit. Bizonyos döntések egyes pillérek számára előnyösek lehetnek, míg mások számára kompromisszumot jelenthetnek. Ez a cikk példákat sorol fel azokra a kompromisszumokra, amelyekkel a számítási feladatok csapata találkozhat a számítási feladatok architektúrájának és műveleteinek tervezésekor a teljesítmény hatékonysága érdekében.

A teljesítményhatékonyság és a megbízhatóság kompromisszumai

Kompromisszum: Csökkentett replikáció és nagyobb sűrűség. A megbízhatóság egyik sarokköve a rugalmasság biztosítása replikáció használatával és a meghibásodások robbanási sugarának korlátozásával.

  • A számítási feladatok erőforrásainak konszolidálása felesleges kapacitást használhat, és javíthatja a hatékonyságot. Ez azonban növeli a közös elhelyezésű alkatrész vagy alkalmazásplatform meghibásodásának robbanási sugarát.

Kompromisszum: Nagyobb komplexitás. A megbízhatóság az egyszerűséget helyezi előtérbe.

  • Az adatparticionálás és horizontális skálázás segít elkerülni a nagy vagy gyakran használt adatkészletek teljesítményproblémáit. Ezeknek a mintáknak a megvalósítása azonban növeli az összetettséget, mivel a (végső) konzisztenciát fenn kell tartani a további erőforrások között.

  • Az adatok denormalizálása az optimalizált hozzáférési minták érdekében javíthatja a teljesítményt, de bonyolultságot jelent, mivel az adatok több ábrázolását szinkronizálni kell.

  • A teljesítményközpontú felhőtervezési minták néha további összetevők bevezetését teszik szükségessé. Ezeknek az összetevőknek a használata növeli a munkaterhelés felületét. Ezután magukat az alkatrészeket megbízhatóvá kell tenni, hogy a teljes munkaterhelés megbízható maradjon.

Kompromisszum: Tesztelés és megfigyelés aktív környezetekben. A termelési rendszerek szükségtelen használatának elkerülése a megbízhatóság önmegőrzési megközelítése.

  • Az aktív környezetekben végzett teljesítménytesztelés magában hordozza annak kockázatát, hogy a tesztműveletek vagy konfigurációk miatt meghibásodásokat okozhatnak.

  • A számítási feladatokat olyan alkalmazásteljesítmény-figyelési (APM) rendszerrel kell kialakítani, amely lehetővé teszi a csapatok számára, hogy aktív környezetekből tanuljanak. Az APM-eszközök telepítése és konfigurálása az alkalmazáskódban vagy az üzemeltetési környezetben történik. A szerszám nem megfelelő használata, a korlátozások túllépése vagy helytelen konfigurációja veszélyeztetheti annak funkcionalitását és karbantartását, ami alááshatja a megbízhatóságot.

A teljesítményhatékonyság és a biztonság kompromisszumai

Kompromisszum: A biztonsági ellenőrzések csökkentése. A biztonsági vezérlők több rétegben vannak kialakítva, néha redundánsan, hogy mélyreható védelmet nyújtsanak.

Az egyik teljesítményoptimalizálási stratégia az olyan összetevők vagy folyamatok eltávolítása vagy megkerülése, amelyek hozzájárulnak a folyamat késéséhez, különösen akkor, ha feldolgozási idejük nem indokolt. Ez a stratégia azonban veszélyeztetheti a biztonságot, és alapos kockázatelemzésnek kell kísérnie. Tekintse át a következő példákat:

  • Ha eltávolítja a titkosítást átvitel közben vagy inaktív állapotban az átviteli sebesség javítása érdekében, az adatok potenciálisan integritást vagy titoktartási sérüléseket szenvedhetnek.

  • A biztonsági ellenőrző vagy vizsgáló eszközök eltávolítása vagy csökkentése a feldolgozási idő csökkentése érdekében veszélyeztetheti az eszközök által védett titkosságot, integritást vagy rendelkezésre állást.

  • A tűzfalszabályok eltávolítása a hálózati folyamatokból a hálózati késés javítása érdekében nemkívánatos kommunikációt tehet lehetővé.

  • Az adatérvényesítés minimalizálása a gyorsabb adatfeldolgozás érdekében veszélyeztetheti az adatok integritását, különösen akkor, ha a bemenetek rosszindulatúak.

Kompromisszum: Nagyobb munkaterhelési felület. A biztonság a csökkentett és zárt felületet részesíti előnyben a támadási vektorok minimalizálása és a biztonsági vezérlők kezelésének csökkentése érdekében.

A teljesítményközpontú felhőtervezési minták néha további összetevők bevezetését teszik szükségessé. Ezek az összetevők növelik a munkaterhelés felületét. Az új összetevőket biztonságossá kell tenni, esetleg olyan módon, amelyet még nem használnak a rendszerben, és gyakran növelik a megfelelőségi hatókört. Fontolja meg ezeket a gyakran hozzáadott összetevőket:

  • Az üzleti logika kezelésének több különböző módszerének bevezetése, például felhőfolyamatok és kevés kódolást igénylő beépülő modulok az egyes feladatok teljesítménykövetelményei alapján.

  • A feldolgozás kiszervezése háttérfeladatokra vagy akár ügyfélszámításra.

Kompromisszum: A szegmentálás eltávolítása. A biztonsági pillér az erős szegmentálást részesíti előnyben a részletes biztonsági ellenőrzések lehetővé tétele és a robbanási sugár csökkentése érdekében.

Az erőforrások megosztása a hatékonyság javításának egyik megközelítése. Növeli a sűrűséget a kapacitáshasználat optimalizálása érdekében. Például kevés kódolást igénylő beépülő modulok újrafelhasználása több vászonalapú alkalmazásban és felhőfolyamatban. A megnövekedett sűrűség a következő biztonsági aggályokhoz vezethet:

  • Megosztott számítási feladatok identitása, amely megsérti a legkisebb jogosultság elvét, és eltakarja az egyes auditnaplókat a hozzáférési naplókban.

  • Szegélyhálózati biztonsági vezérlők, például hálózati szabályok, amelyek az összes közös elhelyezésű összetevőre korlátozódnak, így az egyes összetevők a szükségesnél nagyobb hozzáférést kapnak.

A teljesítményhatékonyság és a kiváló működés kompromisszumai

Kompromisszum: Csökkent megfigyelhetőség. A monitorozás szükséges ahhoz, hogy értelmes riasztásokkal rendelkező számítási feladatokat biztosítson, és biztosítsa az incidensek sikeres reagálását.

  • A napló- és metrikamennyiség csökkentése a telemetria gyűjtésére fordított feldolgozási idő csökkentése érdekében más feladatok helyett csökkenti a rendszer általános megfigyelhetőségét. Néhány példa az ebből eredő csökkent megfigyelhetőségre:

    • Korlátozza az értelmes riasztások létrehozásához használt adatpontokat.
    • Ez hiányosságokhoz vezet az incidensekre való reagálási tevékenységek lefedettségében.
    • Korlátozza a megfigyelhetőséget a biztonsági szempontból érzékeny vagy megfelelőség-érzékeny interakciókban és határokban.
  • A teljesítménytervezési minták megvalósításakor a számítási feladatok összetettsége gyakran megnő. Az összetevők hozzáadódnak a kritikus áramlásokhoz. A munkaterhelés-figyelési stratégiának és a teljesítményfigyelésnek tartalmaznia kell ezeket az összetevőket. Ha egy folyamat több összetevőre vagy alkalmazáshatárra is kiterjed, a folyamat teljesítményének figyelése összetettebbé válik. Az áramlási teljesítményt korrelálni kell az összes összekapcsolt összetevő között.

Kompromisszum: A műveletek összetettségének növekedése. Az összetett környezet összetettebb kölcsönhatásokkal rendelkezik, és nagyobb a valószínűsége a rutinszerű, ad hoc és vészhelyzeti műveletek negatív hatásának.

  • A teljesítményhatékonyság javítása a sűrűség növelésével növeli a működési feladatok kockázatát. Egyetlen folyamat hibája nagy robbanási sugárral rendelkezhet.

  • A teljesítménytervezési minták megvalósítása hatással van az olyan működési eljárásokra, mint a biztonsági mentések, a kulcsrotációk és a helyreállítási stratégiák. Az adatparticionálás és horizontális skálázás például bonyolíthatja a rutinfeladatokat, amikor a csapatok megpróbálják biztosítani, hogy ezek a feladatok ne befolyásolják az adatkonzisztenciát.

Kompromisszum: Kulturális stressz. Az Operational Excellence a feddhetetlenség, a tisztelet és a folyamatos fejlesztés kultúrájában gyökerezik.

  • A teljesítményproblémák kiváltó okainak elemzése azonosítja a folyamatok vagy megvalósítások javításra szoruló hiányosságait. A csapatnak tanulási lehetőségnek kell tekintenie a gyakorlatot. Ha a csapattagokat hibáztatják a problémákért, az hatással lehet a morálra.

  • A rutinszerű és alkalmi folyamatok befolyásolhatják a számítási feladatok teljesítményét. Gyakran előnyösebbnek tartják, ha ezeket a tevékenységeket csúcsidőn kívül végezzük. A csúcsidőn kívüli órák azonban kényelmetlenek lehetnek vagy a szokásos órákon kívül lehetnek az ezekért a feladatokért felelős vagy azokban jártas csapattagok számára.

A teljesítményhatékonyság kompromisszumai a Tapasztalatoptimalizálással

Kompromisszum: Csökkent felhasználói elkötelezettség. Az Experience Optimization pillér a vonzóbb felhasználói élményeket helyezi előtérbe.

  • A teljesítményoptimalizálás előnyben részesíti a platformfunkciók használatát a testreszabásokkal szemben, amelyek nem rangsorolják az egyéni összetevőket, amelyek vonzóbb felhasználói élményt eredményezhetnek.

  • A teljesítményoptimalizálás túlságosan az összetettség minimalizálására összpontosíthat, ami csökkenti a funkciók prioritását a vonzóbb felhasználói élmény, például az egyéni összetevők és integrációk érdekében.

  • A felhasználói felület fejlesztése gyakran gyorsabb iterációkban és szállítási ciklusokban történik, ami megnehezítheti a teljesítmény folyamatos növelését.

Kapcsolódó információk